|
|
|
|
felcím:: Az első nap főcím: Nézetkülönbségek érzelmi felhanggal
|
Budapest, 1989. október 6. péntek (MTI-Press) Az MSZMP kongresszusának első napja bebizonyította, hogy túlontúl siettek azok, akik korán indultak ezt a pártot temetni. Az MSZMP éles belső politikai harca, amelynek a kongresszus legitim nyilvánosságot adott, nem a pusztulás jele, hanem az új világrajöttével együtt járó szülési fájdalom. Az első nap nem döntött, nem is dönthette el a megoldásra váró kérdések jelentős részét, ugyanakkor azonban világossá tette azt, hogy melyek azok a területek, amelyekben széleskörű az egyetértés. Először is világos, hogy a párt aktív és cselekvő részt kíván venni abban a folyamatban, amelynek során lebontják a sztálini eredetű államszocializmust és a piacgazdaság alapján indul el az ország. Úgy kíván ebben a párt részt venni, hogy a piacon megszületett profitból a dolgozó tömegek is részesülhessenek és a fájdalmas stabilizáció terheit ne csupán ők viseljék a vállukon Másodszor: már az első nap tisztázta, hogy a párt tovább halad az állampolgári jogok szélesítésének útján. Az MSZMP azt akarja, hogy a választásokkal a szocializmus demokratikus struktúrája alakuljon ki Magyarországon, olyan módon, hogy a mechanizmus tegye világossá a politikai felelősséget. A jelent és a múltat - közösen kell vállalni. Nem csak adósságcsapda-építés nem lehet még egyszer, hanem, olyan helyzet sem, amikor hibás, rossz lépésekért a felelősség nem tisztázható egyértelműen. (Aligha kell külön hangsúlyozni, hogy itt nem másra, hanem a politikai felelősségre gondolunk.) Harmadszor: megmutatkozott az, hogy a kongresszus érzi saját nemzetközi felelősségét és tudja, hogy rajtunk a világ szeme. Az a párt, amely a kongresszust itt néhány nap múlva be fogja fejezni, nem akarja, hogy az ország függő helyzetbe kerüljön bárkitől: sem a Kelettől, sem a Nyugattól, sem egy országtól, sem egy pénzügyi szervezettől. A párt olyan Magyarország megteremtésére törekszik, amelynek hídszerepe a Kelet és a Nyugat között egyáltalán nem ellentétes azzal, hogy tagjai maradunk a Varsói Szerződés Szervezetének és a KGST-nek. Ebben az értelemben a pártkongresszusnak már az első napi munkája a realizmus és az államrezon tiszteletbentartását tanusította. (folyt.)
1989. október 6., péntek 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|