|
|
 |
|
 |
MSZMP kongresszus - első nap (4. rész)
|
A mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a
megválasztott 1279 küldött közül a tanácskozás első napjának
reggelén 1256-an regisztráltatták magukat, tehát a kongresszus
határozatképes. Bejelentette, hogy a területi küldöttcsoportokon
kívül több platform szerinti csoport alakult: a népi demokratikus
platformhoz 68, az összefogás az MSZMP megújításáért platformhoz 30,
a platform az MSZMP-ért csoportosuláshoz 35, a reformszövetséghez
464, a vidék esélyegyenlőségéért elnevezésű platformhoz 43, az
ifjúságért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az
agrár- és élelmiszergazdasági platformot, amelyhez eddig 28-an
jelezték csatlakozási szándékukat. A mandátumvizsgáló bizottság
jelentését a kongresszus jóváhagyta.
A kongresszus napirendjével kapcsolatban a küldöttek döntöttek
arról, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság
küldöttnek meg nem választott tagjai tanácskozási joggal vehessenek
részt a kongresszus vitájában, viszont úgy foglaltak állást, hogy
azokon az üléseken, amelyeket a kongresszus zártnak nyilvánít, csak
a teljes jogú küldöttek lehessenek jelen.
Ezt követően az ügyrendi bizottság elnöke, Kovács László számolt
be arról, hogy a csütörtöki vitában megfogalmazódott alternatív
javaslatokat, szövegmódosító indítványokat a bizottság ,,átvezette,,
az új dokumentumba. A napi- és ügyrend feletti vita ennek ellenére
mintegy két órán át tartott, mert a különböző változatok
elfogadtatására többször is meg kellett ismételni a szavazást.
A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. E
szerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámolója; politikai
értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt
programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai
kérdések, indítványok, fellebbviteli ügyek; a párt országos
testületeinek és tisztségviselőinek megválasztása.
A küldöttek úgy határoztak, hogy legalább 12 tagú
küldöttcsoportokat a kongresszus ideje alatt is alakíthatnak, s azok
saját alakuló létszámuk feléig funkcionálhatnak. Egyetértés volt
abban, hogy a felszólalások ne legyenek hosszabbak 5 percnél. Vita
bontakozott ki abban, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a Demisz
képviselői az általuk választott vitaszakaszban kapjanak-e
felszólalási lehetőséget. A többség amellett voksolt, hogy indokolt
15 percet kapniok véleményük kifejtésére. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 13:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|