|
|
 |
|
 |
MSZMP-kongresszusi előzetes (1. rész)
|
1989. október 5., csütörtök - Egy radikális változásokat ígérő új platform mentén sikerül-e megújulnia az MSZMP-nek, illetve utódpártjának, vagy a különböző, egymással további kompromisszumra már képtelen politikai csoportokra bomlik?
Nem kétséges, hogy ez az egyik legfontosabb és egyúttal a
legtöbbször emlegetett kérdés a kormányzó párt pénteken kezdődő
kongresszusa kapcsán, s nem csupán itthon, hanem a külföldi sajtó
gyakori elemzéseiben is. A küldötteknek mindemellett dönteniük kell
az új alapszabályról, a működési kereteket újrafogalmazó szervezeti
szabályzatról és a névváltoztatásról is, valamint a párt új vezető
testületeiről, illetve tisztségviselőiről. Természetesen ez utóbbiak
már mind annak függvényei: együtt vagy külön utakon haladnak-e a
különböző áramlatokat képviselő, nem egyszer egészen eltérő
politikai arculatú csoportosulások. Hiszen a különböző irányzatok
nézet- és érdekkülönbségei egyre markánsabban fogalmazódtak meg az
utóbbi hónapok során - elég csupán a küldöttválasztások körüli éles
vitákra utalni. Nem volt véletlen, hogy éppen a küldöttválasztások
során bontakozott ki olykor indulatoktól sem mentes vita, hiszen a
mostani kongresszuson a korábbiakhoz képest szélesebb a küldöttek, a
küldöttcsoportok jogköre.
A küldöttcsoportok például a kongresszus alatt mindvégig
élhetnek javaslattételi jogukkal mind politikai, mind ügyrendi, mind
személyi kérdésekben. Ugyanakkor lehetőségük van határozatok
kezdeményezésére és személyi jelölésre is. A küldöttek nyílt szín
előtti vitáját pedig az garantálja, hogy a tanácskozáson nincsenek
szekciók, így az eszmecsere mindvégig plenáris ülésen zajlik.
A napirend értelmében a küldöttek elsőként a Központi
Bizottságnak a politikai helyzetről készült beszámolóját hallgatják
meg. Ezt követően a párt programnyilatkozatát, illetve az új
alapszabályra és a szervezeti szabályzatra vonatkozó elképzeléseket
vitatják meg a kongresszusi küldöttek. Ez utóbbi kapcsán várhatóan a
vita egyik központi kérdése lesz a működési alapelvek, ezen belül is
a demokratikus centralizmus elvének további érvényesítése, vagy
esetleg a szakítás azzal. E témakörben vetődik majd fel a
névváltoztatás is, amely nyilvánvalóan nem csupán egyszerűen a név
módosítását jelenti, hanem tartalmi, politikai módosulást.
(folyt.köv.)
1989. október 5., csütörtök 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|