|
|
|
|
- MSZMP kongresszus előtt - 1. folyt.
|
Ez az áramlat, amelynek élén Berecz János áll, elfogadja ugyan bizonyos reformok szükségességét, de a szilárdság, a rend és a fegyelem kategóriáit hangsúlyozza nagyobb nyomatékkal. Hívei a pártbürokrácia közép- és felső köreiből kerülnek ki, az olyan emberek közül, akikben zavart keltettek az utóbbi egy év gyors változásai, és akik fájlalják azt, hogy a tájékoztatási szervek elvetik. S ami ennél is fájóbb: az emberek többsége is elveti mindazt, amin a párt 40 évig munkálkodott. Ezek az emberek aggódnak állásaikért is, és ha azt el is fogadják, hogy a kommunista párt többé nem tarthat igényt politikai monopóliumra, a marxizmus-leninizmus elveit nem hajlandók elvetni. A reformszárny ezzel szemben meg van győződve arról, hogy a jelenlegi rendszert terheli a felelősség Magyarország súlyos politikai és gazdasági helyzetéért, és ebből a meggyőződésből kiindulva hajlandó teret adni a valódi demokráciának. A Pozsgay Imre vezette reformáramlat szeretne bekapcsolódni az európai demokrácia rendszerébe, megtartva a szocialista irányvételt. A küszöbönálló kongresszuson azonban nehézségekbe ütközhet, hiszen kisebbségben van, és nagyon nehéz lesz meggyőznie a kételkedőket, az opportunistákat, illetve mindazokat, akik ingadoznak a nómenklatúra merevsége és a reformerek között. Megtörténhet viszont, hogy a reformerek a szakítás helyett inkább kompromisszumra törekszenek majd, nem utolsósorban abból a megfontolásból kiindulva, hogy ha kisebbségben maradnak, elvesztik a párt intézményeiből származó előnyöket. Az ország egészét tekintve egyébként a kommunista pártot aligha lehet népszerűnek mondani. A legtöbb becslés szerint a lakosságnak mindössze 25-30 százaléka támogatja a pártot és ezeknek is nagy része Pozsgay Imre híve. Ha tehát a párt ketté szakadna, és kiválna belőle a Pozsgay vezette kisebbség, amely demokratikus szocializmusra törekszik, akkor a többség még a jelenleginél is gyérebb támogatásra számíthatna. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|