|
|
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - A Minisztertanács szerdai ülését követően Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben.
Elmondta, hogy a kormány egyaránt foglalkozott ülésén a magyar-szovjet kereskedelmi és pénzügyi mechanizmus átalakításáról szóló előterjesztéssel, valamint a KGST-országokkal folytatandó 1991-95-ös évekre szóló tervkoordináció helyzetével. Az előbbit Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, az utóbbit Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette a kormány elé. A kormány tagjai egyetértettek abban, hogy a magyar-szovjet kereskedelemben alkalmazott elszámolást korszerűsíteni kell, hogy fokozatosan egységessé váljanak a magyar vállalatok számára a szocialista és a tőkés piac jelenleg még eltérő követelményei. Az elszámolás korszerűsítése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar-szovjet kereskedelemben sikerüljön megállítani a forgalom csökkentését. Jelenleg ugyanis számottevően megbillent az egyensúly, és a kereskedelmi kapcsolatokban bizonyos leépülés kezdődött. Éppen ezért a jövőben olyan rendszert kíván a magyar kormány kialakítani, amelyben a kereskedelem államközi kötelezettségvállalás nélkül, világpiaci árakon bonyolódik le. Nő a vállalati kapcsolatok szerepe, az elszámolásban pedig a konvertibilis valutafizetés válik meghatározóvá. Mindennek előnyei azonban távlatilag jelentkeznek; jelenleg az áttérés a magyar gazdaság számára komoly nehézségeket is okozna. A konvertibilis valutaelszámolás bevezetése számottevő cserearányromlást eredményezne, ami olyan tehertétel lenne a magyar gazdaság számára, amelyet egyelőre nem tud elviselni. Problémát okoz az is, hogy az elsősorban szovjet exportra orientált vállalatoknál az átállás komoly kapacitáskihasználási gondokat eredményezne. Nem biztos ugyanis, hogy a szovjet partner dollárért is megvásárolná termékeiket. Végülis a kormány úgy foglalt állást, hogy erről a kérdésről további konzultációkat tart szükségesnek; a felvázolt irányt azonban helyesnek ítéli. A KGST-országokkal folytatott tervkoordinációs tárgyalások tapasztalatait röviden összegezte Bajnok Zsolt. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (2. rész)
|
A tervkoordinációhoz három szinten - a kormányzatok, a tervhiatalok, valamint a vállalatok között - láttak hozzá a KGST-országokban. A tapasztalatok még kezdetiek, de annyi már látható, hogy a KGST-országok részéről a magyar szándékok és törekvések fogadtatása eltérő. A felkészülést és a nemzetközi tárgyalásokat az illetékes kormányzati szervek folytatják, s a kormány januárban ismét áttekinti az eredményeket. A kormány szerdai ülésén megvitatta a társadalmi szervezetek vagyonáról készített pénzügyminiszteri jelentést, amely az Országgyűlés kezdeményezése nyomán készült. A pénzügyi szakembereknek komoly nehézségekkel kellett megküzdeniük, míg sikerült összegyűjteni a szükséges adatokat - mégpedig 1968-tól kezdődően - a társadalmi szervezetek vagyonáról. Ugyanis meglehetősen kusza, nehezen felkutatható, hozzáférhető adatokat kellett elemezniük. Végül is az elkészült jelentés csak közelítő képet nyújt a társadalmi szervezetek vagyoni helyzetéről. A tények azonban így is meglehetősen érdekesek. 1968-tól - a Munkásőrség esetében pedig 1974-től számolva - a működési, fenntartási költségek 47,4 milliárd forintot tettek ki. A társadalmi szervezetek vagyonának értéke 1988-ban 12 milliárd forintra rúgott. Ez nem tartalmazza a SZOT vagyonát, mivel a szakszervezetek csak olyan adatszolgáltatásra vállalkoztak, amely az általuk kezelt állami tulajdon, illetve állami vagyon adataira terjedt ki. A költségvetés az MSZMP működését az idén 869 millió forinttal, a Hazafias Népfrontot 314 millió forinttal, a Munkásőrséget 976 millió forinttal támogatja. Ez az elemzés - bár elképzelhető további kiegészítés, pontosítás - mindenképpen átlátható, áttekinthető képet nyújt a Parlamentnek e kérdéskörben. Személyi javaslatok is szerepeltek az ülés napirendjén. A miniszterelnök előterjesztése alapján a Minisztertanács október 31-ei hatállyal felmentette Borbély Sándort, a Munkásőrség országos parancsnokát, saját kérésére, érdemeit elismerve, nyugállományba vonulása alkalmából. (A kormány a tisztség betöltéséről még nem döntött.) A Minisztertanács miniszterhelyettessé nevezte ki Tabajdi Csabát, és megbízta a Minisztertanács Nemzetiségi Titkárságának vezetésével. Mint ismeretes, Tabajdi Csaba előzetesen az MSZMP a nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője volt. Bajnok Zsolt arról is beszámolt, hogy a Minisztertanács már korábban megalakította a Nemzetiségi Kollégiumot, amelynek feladata, hogy a nemzetiségi szövetségek bevonásával közreműködjön a jogállamhoz méltó nemzetiségi politika kialakításában. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (3. rész)
|
Az Országgyűlés külügyi bizottsága mellett pedig hamarosan megalakul a nemzetiségi albizottság, amely szorosan együttműködik a Nemzetiségi Kollégiummal, valamint az operatív feladatokat ellátó Nemzetiségi Titkársággal. A parlamenti albizottság a határokon kívül élő magyarok ügyeivel, a velül való kapcsolattartás formáival kíván foglalkozni. Még egy személyi döntés született a kormányülésen: a Minisztertanács javasolta az Elnöki Tanácsnak, hogy Papp Sándort, a párizsi UNESCO képviselet tanácsosát rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezze ki. Mivel a Munkásőrség sorsának alakulása körül rendkívül sok a vita, ezért a kormány úgy döntött, hogy december helyett már októberben napirendre tűzi a testület helyzetével kapcsolatos javaslatokat. A kormány egyébként kifejezte szándékát, hogy semmiféle új fegyveres testület létrehozását nem támogatja. Az ülésen szóba került október 23. kérdése is. A kormány véleménye szerint október 23-át nem nemzeti ünneppé, hanem nemzeti emléknappá kell nyilvánítani. Az lenne ugyanis az egész társadalom számára a legjobb, ha ez a nap a nemzeti megbékélés érzését erősítené. Bajnok Zsolt elmondta: a román hatóságok nem járultak hozzá ahhoz, hogy hivatalos magyar kormányzati delegáció vegyen részt október 6-án, az aradi megemlékezésen. Így a hivatalos képviseletet Magyarország bukaresti nagykövete látja el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valaki magánemberként ne utazhatna a helyszínre, s ne vehetne részt az emlékünnepségen. A magyar kormány egyébként október 6-án a Hősök terén és a Batthyány emlékmécsesnél képviselteti magát. Végül a kormány döntött arról, hogy javasolja az Elnöki Tanácsnak annak az 1985-ös törvényerejű rendeletnek a módosítását, amely a Magyar Gazdasági Kamaráról szól. A módosítás lényege, hogy lehetővé teszi a kamara számára önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek létrehozását. Ezek munkáját a kamara koordinálja. Ezután Bajnok Zsolt az újságírók kérdéseire válaszolt. Nemmel felelt arra a kérdésre, változik-e a kormány munkája az MSZMP hétvégén sorra kerülő kongresszusát követően. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (4. rész)
|
A kormány az elmúlt hónapokban önálló politikát alakított ki. A kormányzati taktikát és stratégiát kövzetlenül - kiváltképp rövid távon - aligha befolyásolhatja az MSZMP kongresszusának kimenetele. A kormányzati tennivalókat ugyanis alapvetően a gazdasági szükségszerűségek határozzák meg, amelyek meglehetősen szűk pályát jelölnek ki. A Szabad Európa tudósítója azt tudakolta, vajon a Szovjetunióval folytatott kereskedelem terhes-e Magyarország számára. Bajnok Zsolt határozottan leszögezte: Magyarország számára a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok meghatározóak. Ebből ugyan adódnak olyan kötelezettségek is, amelyek alkalmanként terhesek lehetnek, felmerülnek nehézségek is, de a magyar kormány legnagyobb aggodalma éppen az, hogy az együttműködésnek, a kereskedelmi forgalomnak a tendenciája kedvezőtlen, csökkenés tapasztalható. A magyar gazdasági vezetés szerint rendkívül sok a kiaknázatlan lehetőség, s a kapcsolatrendszerben a konzervativizmus érvényesül. Sokkal több piaci elemre, az áru- és pénzviszonyok erősítésére lenne szükség. A KGST-országok megújulása nélkül a magyar gazdaság saját nehézségeit csak később és nagyobb áldozatok árán tudja megoldani. Egy kérdés kapcsán Bajnok Zsolt elmondta: törvény készül az internáltak, kitelepítettek és az 1956 után bebörtönzöttek rehabilitálásáról, a részükre adandó kártérítésről. A jogszabályon azonban még dolgoznak, így nyilvánvalóan sok kérdésben még pontosítani kell. Mivel a szerkesztőségekhez sok levél érkezik ezzel kapcsolatban, Bajnok Zsolt elmondta: az érdekelteknek az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi főosztályához, dr. Nagy Zoltán főosztályvezetőhöz, illetve munkatársaihoz kell fordulniuk. A következőkben néhány eljárási előírást ismertetett. Az elítéltek esetében a nyugdíj új megállapításához hatósági bizonyítvány kell. Ezt a bizonyítványt az a bíróság - illetve jogutódja - fogja kiadni, amelyik annak idején az ítéletet hozta. A bizonyítványt a nyugdíjintézethez, illetve a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani. Az internáltak, a kitelepítettek, a hadifoglyok, a munkára kivittek és az 1956 után közbiztonsági őrizetben tartottak ügyében a Belügyminisztérium az illetékes. A BM igazolja az eljárás tényét, időtartamát és ezzel kell a nyugdíjfolyósítóhoz fordulni. Az anyagi rehabilitációt az érintetteknek kell kezdeményezniük. A kérelmeket már benyújthatják a BM-hez, s az igazolások kiadását a minisztérium november 1-jével megkezdi. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (5. rész)
|
A Munkásőrség sorsára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban Bajnok Zsolt elmondta: a kormány semmiképpen sem akarja halogatni a döntést. A Munkásőrség jövőjével kapcsolatban többféle lehetőség is szóba került eddig, ám ennél többet a megbízott szóvivő egyelőre nem árult el. Vajon miért nem kívánja a kormány nemzeti ünneppé nyilvánítani október 23-át, szembekerül-e ezen a téren az ellenzékkel? - hangzott a következő kérdés. Bajnok Zsolt szerint az ellenzéken belül is többféle vélemény alakult ki erről. A közvéleményben pedig még inkább eltérőek a vélemények, attól függően, hogy emberi sorsában, egzisztenciájában, élete alakulásában kit hogyan érintett 1956. október 23. Éppen ezért nem az elnevezés az elsődleges, még az sem, hogy pirosbetűvel vagy feketével nyomják-e ezt a dátumot, hanem az, hogy mit szolgál és milyen hatást gyakorol a társadalomra. A kormány nem azt mérlegelte, hogy ebben a kérdésben szembekerül-e az ellenzék véleményével. A döntő inkább az, hogy mi a jobb az ország, a társadalom lelkiállapota szempontjából. (MTI)
1989. október 4., szerda 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|