|
|
|
|
Budapesti pártértekezlet (1. rész)
|
1989. szeptember 24., vasárnap - A késő éjszakába nyúló, kétfordulós választás eredményének ismertetésével folytatódott vasárnap reggel a budapesti pártértekezlet. Az MSZMP kongresszusára szóló mandátumot huszan kapták meg, közöttük van - a szavazatok sorrendjében - Nyers Rezső, Békesi László, Berend T. Iván, Vitányi Iván, Iványi Pál, ifj. Marosán György, Jassó Mihály és Tabajdi Csaba.
Az elfogadott ügyrendnek megfelelően a fővárosi pártmozgalmat képviselő több mint négyszáz küldött a kongresszusi napirendek fő kérdéseinek már szombaton megkezdett vitáját folytatta, ezúttal már témakörönként. Az alapszabály-tervezetet számos konkrétummal egészítették ki. Ezt eljuttatják a kongresszushoz, annak a szimpátiaszavazásnak az eredményével együtt, amelyet az MSZMP nevéről tartottak. Eszerint többségi szavazatot kapott a párt elnevezésének változatlanul hagyása. A küldöttek javasolták, hogy az MSZMP legmagasabb fóruma hozza meg ebben a végső döntést. Számos ajánlásban is állást foglalt a pártértekezlet, s ezek jelentős része alapvető változtatást jelent. Közöttük szerepel, hogy a kongresszus évenként ülésezzen, s a párt minden lényegi kérdésében kizárólagos jogkörrel rendelkezzen, továbbá az, hogy a párt alapszervezetei önálló vagyongazdálkodást folytathassanak, s hogy az MSZMP a jövőben intenzívebben foglalkozzék a baloldali szocialista ifjúsági és gyermekszervezetekkel. Az MSZMP programnyilatkozat-tervezetének vitája során egyre forróbb lett az ülésterem légköre: az egypercesre korlátozott hozzászólások indulata főként a levezető elnök és az előterjesztő ellen irányult. A felszólalók szerint ugyanis ketten gátolták az előrevivő vita kibontakozását. Többen óvtak attól, hogy tömegbázist nélkülöző, káderpárttá váljon az MSZMP. Ez a veszély ugyanis - mint többen mondták - a tapasztalatok szerint egyre inkább fenyeget. Három közösség, a munkás- és a népi demokratikus küldöttcsoport, valamint a reformblokk három alapvető kérdésben - a tulajdonviszonyok átalakítása, a hatalomgyakorlás demokratizálása, az az ellenőrizhetetlen reprivatizáció, illetve a nemzeti vagyon kiárusítása ügyében - terjesztett javaslatot a pártértekezlet elé, amely azt elfogadott, s továbbít a kongresszusnak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 24., vasárnap 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|