|
|
|
|
Az MSZMP kongresszusi küldöttek regionális tanácskozása Szekszárdon (1. rész)
|
1989. szeptember 23., szombat - Az MSZMP hajdani monolitikus egységének nyoma sem mutatkozott a kongresszusi küldöttek szombati szekszárdi regionális tanácskozásán. A résztvevő öt megye - Baranya, Fejér, Somogy, Tolna és Zala - mintegy 120 delegátusa nem alkotott közös platformot, sok részletkérdésben heves viták is tarkították a csaknem tíz órás eszmecserét, a párt gyökeres megújításának alapvető elvi és szervezeti kérdéseiben azonban a döntő többség azonos, vagy egymáshoz közeli nézeteket hangoztatott.
Az előkongresszusnak is szánt tanácskozáson részt vett Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja, Vastagh Pál, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és délután bekapcsolódott az eszmecserébe Kovács Jenő, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. Rövid ügyrendi vita után a tanácskozás résztvevői úgy határoztak, hogy nem az eredetileg tervezett szekcióüléseken, hanem teljes körben vitatják meg a programnyilat tervezetének és a párt leendő alapszabályának sarkalatos pontjait. Mindenekelőtt azonban meghallgatták Pozsgay Imre beszámolóját a politikai egyeztető tárgyalások tapasztalatairól és a programnyilatkozat tervezetéről. Az előbbi témakörről szólva Pozsgay Imre kijelentette, hogy a záróülésen az ország szempontjából a lehető legkedvezőbb megoldás született. A közösen elfogadott sarkalatos törvények a parlamenti jóváhagyás után kellő biztosítékokat nyújtanak a békés átmenethez. A soron következő kongresszus pedig megteremtheti azokat az alapfeltételeket, hogy a jövőben az MSZMP vagy annak utódja ne defenzív módon, hanem konstruktív polémiával vehessen részt a politika formálásában. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 22:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP kongresszusi küldöttek regionális tanácskozása Szekszárdon (2. rész)
|
Alapvető kérdés, hogy miféle egységet kíván tagjai sorában a párt - mondta Pozsgay Imre -, mert a régi tekintélyelven már nem biztosítható a közös fellépés, az együttes cselekvés. Az állásfoglalásra késztető kérdések sorában említette Pozsgay Imre a modell- vagy rendszerváltás ügyét, a marxizmushoz való viszonyt és a névváltoztatást. A jövőbeni cselekvőképesség a bénultság feloldása elkerülhetetlenné teszi annak kimondását, hogy a párt tagsága nem felelős a nevében, de nélküle elkövetett hibákért és bűnökért. Ezzel együtt a politikai elszámolás, de nem a leszámolás szándékával meg kell jelölni a felelősök körét. Be kell mutatni, hogy a társadalom nem egy pártmozgalommal, hanem egy közhatalommal volt kapcsolatban, amely felelősségét leplezve a párt mögé rejtette cselekedeteit. A vita során többen kifejtették véleményüket a modell- vagy rendszerváltás kérdéseiről. Az álláspontok között lényegi különbségek alig mutatkoztak, inkább e fogalmak értelmezéséről és várható fogadtatásáról elmélkedtek. Élénkebb és lényegbevágóbb vita alakult ki azután, hogy az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom egyik jelenlévő szóvivője azt indítványozta, hogy a kongresszus ne tárgyalja meg a Történelmi utunk című dokumentumot. Érvei szerint a múltban vájkálás tovább erősítheti a párttagság bűntudatát, és a negatív megállapítások a társadalom biztalmát is gyengítik a párt iránt. A jelenlévők döntő többsége elutasította ezt az álláspontot. Az alapszabály-tervezet vitaindítóját Kovács Jenő, az MSZMP KB-titkára tartotta. Leszögezte, hogy a kongresszusnak szigorúan a többségi elv alapján kell döntenie az új szervezeti és működési rend ügyében. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 22:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP kongresszusi küldöttek regionális tanácskozása Szekszárdon (3. rész)
|
Alapkérdésnek minősítette annak pontos rögzítését, hogy kit vár a soraiba és kinek az érdekében kíván tevékenykedni a párt. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a természetes életközösségekben szabadon szerveződő alapszervezetek maguk hozhassák létre képviseleti testületeiket. A vitában felszólalók többsége a párt új tisztségviselőinek és az országos testületek tagjainak választási módjáról fejtette ki véleményét. A többség olyan választási rendet kíván, amely kizárja, hogy a vezető testületekben ellentétes politikai alapállású emberek kerüljenek. Javaslatok hangzottak el arról is, miként lehetne bővíteni a jelöltként számba vehetők körét is, hogyan lehetne új, kevéssé ismert politikusokkal felfrissíteni az országos vezetést. (MTI)
1989. szeptember 23., szombat 22:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|