Rendszerváltás és az MTI

	Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
1989. szeptember 18., hétfő - A hétfő esti háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások plenáris ülését megelőzően, délután a Parlamentben még egy középszintű ülésre került sor, amely a szakértői bizottságok hétvégi tanácskozásainak eredményeit tekintette át. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Tölgyessy Péter, a Harmadik Oldalét pedig Bugár Nándor vezette. Pozsgay Imre a korábbi üléseken felvetődött kérdésekre adott választ. Bejelentette, hogy az MSZMP az év végéig mintegy 2 milliárd forint értékű vagyont ad át a kormánynak. A pártok finanszírozása ebből a vagyonból történik majd. Elmondta azt is, hogy a kormány által az új pártok számára már korábban elkülönített 50 millió forintos támogatás az MSZMP-nek a költségvetésből az 1989-es évre folyósított összegből származik. Szólt arról is, hogy a BTk módosítását követően, már a hatályba lépés előtt is az új törvény szellemében járnak el. Azt is bejelentette, hogy a választásokon induló képviselőjelöltek támogatására eredetileg szánt 35 millió forintot a kormány 100 millióra felemelte. Elfogadta a kormány azt a javaslatot is, hogy az Alkotmánybíróság tagjait három lépcsőben kell megválasztani, előbb 5, majd 6, végül 4 alkotmánybírót választ meg a jelenlegi, illetve a következő parlament. Az Állami Számvevőszéknek most csak az egyik alelnökét választják eg, aki megbizatást kap majd az intézmény megszervezésére. Pozsgay Imre elmondta azt is, hogy a párttörvénnyel kapcsolatban kompromisszumos javaslat született arról: a fegyveres erők, illetve a rendőrség tagjai milyen párttisztséget tölthetnek be. A munkásőrséggel kapcsolatban bejelentette, hogy az a Minisztertanács alá tartozó, állami szabályozással működő fegyveres szervezet, amelynek további munkáját a védelmi reform keretében határozzák meg. Addig is az MSZMP javaslatára a kormány elfogadta azt a bizalomerősítő javaslatot, hogy a munkásőrség létszámát jövőre 60 ezerről 40 ezerre csökkentsék. Megszüntetik a munkásőrség fegyveres gyakorlatait, fegyvereit pedig a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá helyezik. Bugár Nándor, a Harmadik Oldal szóvivője kérdést intézett az Ellenzéki Kerekasztalhoz, miszerint igaz-e az a hír, amelyet Kónya Imre, a Független Jogász Fórum vezetője a hétvégén közölt, hogy az EKA napokon belül megszűnik. Tölgyessy Péter kifejtette: az FJSZ vezetője magánvéleményének adott hangot. (folyt. köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 18:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
Ezt követően elfogadták Tölgyessy Péter javaslatát, hogy a középszintű megbeszélésen a különböző kérdéseket megvitató bizottságok sorrendjében haladva tárgyalják a vitás témákat. Az alkotmánybírósággal kapcsolatban rövid vita után a felek elfogadták, hogy az alkotmánybírákat a parlament kétharmados, minősített többséggel válassza meg. Egyetértés mutatkozik a felek között abban is, hogy fel kell állítani az állampolgári jogok szószólójának (ombudsman) intézményét. Ezzel kapcsolatban az MSZMP részéről Somogyvári István elmondta, hogy a tervek szerint január 1-jétől megszűnik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ennek gazdasági feladatait átveszi a Legfőbb Állami Számvevőszék, de egyéb hatáskörének ellátásával indokolt az állampolgári jogok szóvivőjét megbízni. Mindehhez az EKA annyit tett hozzá, hogy az általános ombudsman mellett szükség lesz más ombudsman-okra is. Közöttük megemlítette a kisebbség-, a környezet- és az adatvédelmi szószólót. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban a középszintű tárgyaláson továbbra sem közeledtek az álláspontok abban a tekintetben, hogy hivatalba lépéséig ki lássa el az államfői teendőket. Az MSZMP azt javasolta, hogy az alkotmánymódosítás hatályba lépésekor szűnjék meg az Elnöki Tanács, ám az új köztársasági elnök megválasztásáig az ET elnöke végezze az államfői feladatokat. Ezt a megoldást a Harmadik Oldal is támogatta, az EKA azonban kitart amellett, hogy az átmeneti időszakban az Elnöki Tanács megszüntetését követően a parlamenti elnök gyakorolja a szűkített államfői jogkört. Mindezt azzal támasztották alá, hogy az ET feloszlatása után az Elnöki Tanács elnökének megbízása az államfői jogkörrel megkérdőjelezné a tárgyaló felek hitelképességét, amennyiben a problémára közjogi megoldást keresnének. Kifejtették: nem vitatják, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi elnöke esetében köztiszteletben álló személyről van szó, de nem személyben kell gondolkodni, hanem tiszteletben kell tartani az alkotmánymódosítás szellemét. (folyt. köv.) 1989. szeptember 18., hétfő 18:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
Lényegében konszenzus született a párttörvényről. Az eltérő véleményt az EKA külön nyilatkozatban teszi majd közzé, a Parlament elé kerülő törvénytervezetben pedig a vitás kérdésekben alternatív javaslatot terjesztenek elő. Megállapodás született arról, hogy az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jétől kezdi meg működését, valamint arról is, hogy az alkotmánybírák maguk között választják meg az Alkotmánybíróság elnökét. Konszenzus született abban is, hogy a későbbiekben megválasztandó alkotmánybírák csak azzal a feltétellel tölthetnek be ilyen tisztségeket, ha megválasztásukat megelőző négy évben nem láttak el vezető közhivatali funkciót, valamint nem voltak valamelyik párt tagjai. Ez a szabály azonban csak a harmadik ciklusban megválasztandó négy vagy öt alkotmánybíróra, illetve az azt követő időszakra vonatkozik majd. Végezetül az Ellenzéki Kerekasztal bizalomnövelő állásfoglalásnak nevezte az MSZMP-nek a munkásőrségre vonatkozó javaslatát, azt tudomásul vette, de fenntartotta eredeti álláspontját. (MTI) 1989. szeptember 18., hétfő 19:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »