|
|
|
|
Platformok és áramlatok az MSZMP kongresszusi küldöttei között (1.rész)
|
1989. szeptember 17., vasárnap - Az MSZMP kongresszusának közeledtével egyre élénkebb - sokak szerint az 1945-48 közötti koaliciós időszak politikai pezsgését idéző - viták, helyzetértékelő és kiutkereső eszmecserék zajlanak a párt különböző fórumain. A korábbi látszategység helyett platformok és eszmeáramlatok képviselői, egyéni nézetetiket hangoztató párttagok mérettetnek meg az országszerte lezajlott küldöttválasztások során. Így a tagság - a gyakran emlegetett ,,hallgatag többség,, - véleményére, az MSZMP megújításával kapcsolatos elképzeléseire is következtetni enged a küldöttcsoportok összetétele.
Az ország öt megyéjéből szereztek információit az MTI munkatársai. Eszerint Csongrádban, Somogyban és Zalában egyértelmű többségben vannak a reformköri platformon álló, vagy azzal szimpatizáló küldöttek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még nem láthatók tisztán az erőviszonnyok; a reformkörök mellett a Münnich Ferenc Társaságnak is jelentős befolyása van a párttagság körében. Hajdú-Biharban a küldöttválasztások során az MSZMP munkástagozatának nevezett szerveződés erősebbnek bizonyult a reformszárnynál. Más, országosan ismert szerveződések közül a marxista egységplatformnak az öt megye küldöttcsoportjainak egyikében sincs nyilvánosan fellépő követője. Ennek ellenére például Zalában a pártközvélemény négy-öt küldöttet reformellenesnek tart. Kaposvárott a proletárdiktatúra védelmét hangoztató jelöltek kapták a legkevesebb szavazatot, s így nem jutottak mandátumhoz. A somogyi küldöttek közül ketten nyilatkoztak úgy, hogy mozgalomként elfogadják, nézeteikhez közelállónak tartjá az ,,Összefogás az MSZMP megújításáért,, plaltformot. A többi négy megyében ennek a viszonylag mérsékelt reformot hírdető szerveződésnek nincsenek elkötelezett hívei a küldöttek között. Mivel a megyei küldöttcsoportok tagjainak még kevés alkalmuk volt megismerni egymás álláspontját az MSZMP múltjával és jövőjével kapcsolatos alapvető kérdésekben, a nézetek és törekvések egymáshoz való viszonya a továbbiakban - a programnyilatkozat és az alapszabály tervezetének vitái során - számottevően módosulhat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 22:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|