|
|
 |
|
 |
- Szőcs Géza tapasztalatai - 3. folyt.
|
Oly sokszor hallhattuk és láthattuk, hogy a legjobb elméket, a
morálisan és professzionálisan legkiválóbb személyeket háttérbe
szorították, száműzték, öngyilkosságba, alkoholizmusba
kényszerítették. Akkor honnan mégis ez a tartalék, ez a megújulást
biztosítani képes potenciál, ami most lépten-nyomon megnyilvánul? Ez
egy történelemfilozófiai kérdés, vagy ha úgy tetszik,
társadalomlélektani kérdés. Én nem tudtam még megválaszolni, én
kissé patetikusan azt mondhatnám, hogy lenyűgözve figyelem, és
próbálom megérteni. Talán ez is az ottani munkám egyik értelme, hogy
ezzel kapcsolatban többet megértsek.
- A párt önbizalmának a szétesése, ez tulajdonképpen egy negatív
hajtóerő. Te utaltál a pozitív erőkre, amelyek fellépnek. Most
konkrétabban: az ellenzék részéről valahogy én innen kívülről - most
megint a kölső nézőpontra utalok - úgy érzem, hogy azért az ellenzék
önbizalma még egyáltalán nem elegendő. Mintha valami nagy tettre
lenne szüksége az ellenzéknek. Egy nagy sikerre, és ezt a sikert
gondolom egy választás hozhatja meg, vagy egy választási siker, ami
ezen döntően változtathat. Nem?
- Lehet, hogy így van, ehhez azért hozzáfűznék valamit. Az
ellenzék talán picit zavarba is jött attól, hogy váratlanul
megnyíltak előtte olyan érvényesülési lehetőségek, amelyekkel nem
számolt, amelyekre nem készült fel. Ez a tanácstalanság, vagy belső
elbizonytalanodás azt hiszem kitapintható. De a választási siker, az
egyértelmű. Az elsöprő választási siker sem hiszem, hogy feltétlenül
egy magabiztosságot eredményezne, mert akkor is ott van az a
szorongó kérdésfeltevés a legtöbb ellenzékiben - még ha ez nem is
nyílt, de azt hiszem, hogy a legtöbbjükben ott van -, hogy mikor a
kormányzás felelősségét átveszi, vajon képes lesz-e megfelelni annak
a feladatnak, amelyhez hasonló feladatnak mint ellenzéki, kitűnően
megfelelt. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|