|
|
|
|
Találkozó munkásokkal, kongresszusi küldöttekkel, nagygyűlés - Pozsgay Imre Debrecenben (2. rész)
|
Pozsgay Imre azt kérte a jelenlevőktől, hívják meg őt a gyárba másfél év múlva és szembesítsék mostani ígéretével. A pártelnökség tagja a munkásgyűlések után a megyei pártbizottság székházában a debreceni reformkörök képviselőivel találkozott. A megbeszélésen kifejtette, hogy az idő igazolta a reformmozgalom létjogosultságát. Ez az egyetlen párton belüli erő, amely radikális megújíthatja az MSZMP-t; véleménye szerint a reformerőkön kívül más nem tud ebben a pártban konstruktív és sikeres, a nemzet színe előtt is vállalható programot megfogalmazni. Pozsgay Imre a pártszakadás lehetőségére vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, ha a kongresszuson nem azok válnak ki, akik egy régi képzethez kötik sorsukat, hanem akik a megújulást hozták, az nemzeti megrendüléshez vezet. Érdemi változás nem történhet az MSZMP új párttá alakulása nélkül. Délután a debreceni Déry Múzeum előtt rendezett nagygyűlésen több ezren hallgatták Pozsgay Imrét, aki beszédében arról a küzdelemről szólt, amely a diktatórikus szocializmusból a demokratikus jogállamba való békés átmenetért folyik. Ennek egyik állomásaként, s az MSZMP kongresszusi előkészületének sarkallatos pontjaként értékelte, hogy egyetlen párt - sem az, amelyik 40 esztendő kormányzatáért és válságáért felel, sem az, amelyik új ambícióval és politikai kínálattal jelentkezik - nem hagyhatja számításon kívül a társadalom akaratát, még a megmérettetés előtt többségnek kiáltva ki magát az országban. Az ilyen párt nem tekinthető komoly politikai erőnek. Az államminiszter a továbbiakban a népfelség elvéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy ezzel nem a pártok ellen szól, de a pártoknál magasabb rendű dolog is létezik a társadalomban: az a lehetőség amikor a nép, egy nemzet a legközvetlenebb módon, akár népszavazás, akár egyéb intézmények útján fejezheti ki akaratát. A békés átmenet esélyeit latolgatva kijelentette: ez az ország soha nem a polgárháborúk, hanem a szabadságharcok színtere volt, ezért most is bizakodhatunk. - Vállalkozásunkhoz régen nem volt ilyen jó a csillagok állása Európában, mint manapság - mondotta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 14., csütörtök 22:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|