|
|
 |
|
 |
Nyilvánosság előtt az MDF agrárprogramja (1. rész)
|
1989. szeptember 13., szerda - Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a következő általános választások kimenetele döntően azon dől el - vidéken mindenképpen -, hogy a jelöltállító pártok, szervezetek milyen agrárprogrammal indulnak. A Magyar Demokrata Fórum mezőgazdasági programjának irányelvei - a helyi szervezetekben lezajlott viták után - első ízben hétfőn kerültek a nyilvánosság elé, a lakiteleki művelődési házban rendezett fórumon. Az ország minden részéből számos érdeklődőt vonzó eseményen Bogárdi Zoltán, az MDF elnökségének tagja, a program egyik készítője ismertette a több mint 18 ezer tagot számláló politikai mozgalom elképzeléseit a magyar gazdaság jövőjét illetően.
Az MDF agrárprogramja - tájékoztatták erről a szervezők az MTI
munkatársát - a Szabad Demokraták Szövetsége szakértőinek
véleményére is alapozva, az SZDSZ programjával azonos állásponton,
de nagyobb részletességgel készült el. Eszerint a mezőgazdaság
jövőjét a valóban szövetkezeti elvek alapján működő nagyüzemekben
látják, amelyek mellett szerepük marad az állami gazdaságoknak és a
családi munkán alapuló magángazdaságoknak is. Ezek az elképzelések a
függgetlen Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt programjától abban
térnek el - a témát kissé leegyszerűsítve -, hogy ez utóbbi
elsősorban a magán, az úgynevezett farmertípusú kisüzemekre
összpontosít.
A lakiteleki rendezvényen a résztvevők egyetértettek a
magángazdaságok létjogosultságával, de számos kérdést tettek fel a
nagyüzemek további sorsával kapcsolatban. A válaszokból kiderült,
hogy az MDF nem kívánja a nagyüzemi gazdaságokat ténylegesen
feldarabolni, felosztani, hanem úgynevezett vagyonközösségekké
átszervezni. Ez két lépcsőben történne meg, viszonylag rövid idő
alatt, egy-két éven belül. Szerintük először a termelőszövetkezetek
teljes vagyonát részjegyek formájában a tagság, illetve az ott
dolgozók tulajdonába kell adni. A tulajdoni hányad megállapításának
alapja részben a bevitt föld értéke (etekintetben résztulajdonossá
válnak az örökösök és azok is, akik elvett földjeikért kártalanítási
igénnyel lépnek fel), másrészt viszont a nagyüzemben ledolgozott idő
alapján gyarapodik a tulajdoni hányad. A részjegyek szabadon
adhatók, vehetők, örökölhetők. (folyt.köv.)
1989. szeptember 13., szerda 16:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|