|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (2. rész)
|
Többen kritikus hangnemben tették fel a kérdést: mire vár a TIB, miért nem kezdeményezője az ünnepi rendezvényeknek? Kijelentették: a TIB-nek nem csatlakoznia kell valakikhez, hanem az ügy élharcosaként fellépni. Volt, aki amellett foglalt állást, hogy október 23-a történelmi emléknappá nyilvánítása kevés, legyen piros betűs nemzeti ünnep, munkaszüneti nap. Jó néhány hozzászóló egyetértett azzal, hogy - miként március 15-ét - október 23-át sem sajátíthatja ki egyetlen párt, csoportosulás, áramlat sem, nincs joga saját politikai céljai érdekében felhasználni. A TIB végül úgy határozott, hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban felhívást hoz nyilvánosságra. Az utolsó nagy téma a politikai okokból bebörtönzöttek, internáltak és más módon meghurcoltak politikai, erkölcsi, jogi és anyagi rehabilitációja volt, amely rendkívüli erőfeszítéseket igényel a TIB-től is. Ez derült ki a jogi és kegyeleti bizottság beszámolójából. Sokan fordulnak tanácsért, segítségért a bizottsághoz, amelynek szakértői ezenközben a jogalkotás folyamatába is intenzíven bekapcsolódtak. Az már világossá vált, hogy nem lesz elegendő az a törvény, amely megsemmisíti a politikai bűncselekmények miatt 1956. október 23-a után hozott bírói ítéleteket. Külön jogszabályra van szükség a kártalanításról az elítéltek, az internáltak és az előzetes letartóztatásban tartottak esetében. További jogszabálymódosításokat kezdeményez a TIB a nyugdíjak felülvizsgálatával kapcsolatban is. Szó volt azokról az utasításokról is, amelyeket a temetkezési intézet, illetve a temetői irodák kaptak a kivégzettek nyughelyéről adandó felvilágosítási kötelezettséggel, a kihantolással, az újratemetéssel kapcsolatban, illetve arról, hogy mely esetekben kell a költségeket a hozzátartozóknak megtéríteniök. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 21:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|