|
|
|
|
Az MDF debreceni elnökségének állásfoglalása az MSZMP- kongresszus helyi küldötteinek megválasztásáról (OS)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - Szervezetünk elnöksége részéről a küldöttválasztás eredményének és országos visszhangjának ismeretében az alábbiak közlését tartjuk szükségesnek. Végtelenül sajnálatos, hogy megyénk, illetve Debrecen városa immár évek óta szinte mással sem hívja fel magára az ország közvéleményének figyelmét, mint súlyos jogi, erkölcsi botrányokkal, vagy kétes értékű szenzációval. Ezek a szűkebb hazánk országos megítélését alapvetően befolyásoló esetek mind kizárólag a monolit párthatalomhoz, annak helyi megtestesítőihez kötődnek. A sokéves tapasztalatból leszűrődött kételyeink mellett is érdeklődéssel vettük tudomásul, hogy a megoldatlan - és általa megoldhatatlan - feladatok kereszttüzébe került MSZMP egy ideje reformot, megújulást, megtisztulást hirdet, és ezt véghezvinni alkalmasnak látszó vezetőkkel lép a politikai porondra. Az a tény, hogy Pozsgay Imrét a debreceni MSZMP-tagok nem választották kongresszusi küldötté, nem önmagában a jelölt személye miatt sokatmondó számunkra. Mint egy független, demokratikus szervezet tagjai, az MSZMP belügyének tekintjük személyi döntéseit, hiszen magunk sem tűrnénk el ilyen beavatkozást. Kötelességünk azonban egy személyi döntés körülményeit, okait, politikai következményeit felelősen mérlegelni. Ennek alapján pedig legszögezzük: ezt a döntést jelzésértékűnek tekintjük arra vonatkozóan, hogy a városi MSZMP-tagság jelentős része nem értette meg a váltás, a változtatás szükségességét, úgyanígy az általuk legitimált párthatalom vezetésének egy része sem, sőt képes arra, hogy elkerülhetetlen politikai döntések teljes értékű meghozatalát megakadályozza, felidézve ezzel egy minden józanul gondolkodó ember által elutasított hatalmi mechanizmus visszatérésének lehetőségét. Mindez megnöveli szervezetünk felelősségét a városi közélet, közgondolkodás formálásában, rámutat működésünk szükségességére. Fokozott figyelemmel kell törekednünk a diktatúrából a demokráciába való békés átmenet akadályainak elhárítására. S ha ezt nem tesszük meg mindnyájan, Debrecen éppúgy leszakad Magyarországtól, mint hazánk Európától. A Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének elnöksége (OS)
1989. szeptember 10., vasárnap 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|