|
|
|
|
Az MSZMP Reformkörök és Reformalapszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának közleményei (1. rész) (OS)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - Az MSZMP Reformkörök és Reformalapszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának állásfoglalása az MSZMP kongresszusának előkészítésével kapcsolatos néhány kérdésben. A párttagság alulról jövő nyomására 1989. október 6-án összeül az MSZMP kongresszusa. A reformkörök Országos Koordinációs Tanácsa a következő állásfoglalással befolyásolni kívánja a kongresszus előkészítő munkálatait. Örömmel üdvözöljük, hogy a változatlanul fenntartott javaslatunkhoz, miszerint a KB és KEB tagok közül csak azok vegyenek részt szavazati joggal a kongresszuson, akiket küldötté megválasztottak, több megyei csoport - mint például Somogy, Komárom, Szabolcs-Szatmár - is csatlakozott. Bízunk abban, hogy javaslatunkat más küldöttek is támogatni fogják. A kongresszus ügyrendjével kapcsolatban a következőket tartjuk fontosnak: - az MSZMP KB csak vitaanyagot fogadjon el, ami kapjon széles nyilvánosságot, a végleges ügyrendet a kongresszus fogadja el; - a vitaanyagban meg kell jelennie a pártban meglévő nézet-megosztottságnak, a demokratikus működés feltételeinek, valamint a kongresszus munkakongresszus jellegének is; - az ügyrend tartalmazza, hogy a küldöttek joga szabadon küldött-csoportokká szerveződni, egy küldött több küldöttcsoport tagja is lehet, de minden küldött többes csoporttagsága ellenére is csak egy szavazattal rendelkezik; - támogatjuk, hogy a területi elv mellett platform, szakma, stb. szerinti szerveződés az egész kongresszus idején folyhasson; - a reformköröket és reformalapszervezeteket képviselő kongresszusi küldöttekből küldött-csoport alakult, amelyhez csatlakozni lehet a Nemzetközi Kulturális Intézet igazgatóján keresztül (1051 Budapest, Dorottya u. 8. tel: 118-6239); - a csoportokon belüli kisebbségi vélemény 5 százalék fölötti meglétének képviselete kötelező a többségi vélemény mellett; - nem értünk egyet a küldött-csoportok alakításának túladminisztrálásával; - a kongresszus időtartamát a mondanivaló mennyisége határozza meg; - a jelentkezés sorrendjében mindenki kapjon szót, aki élni kíván hozzászólási jogával; - a hozzászólási jog mindenkit egyenlő feltételekkel illessen meg, a pártelnökség négy tagjára az időkorlátozás ne vonatkozzék. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|