|
|
|
|
A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 8., péntek - A népfrontból ne leyen párt, ám a közelgő választások bizonyos pártjellegű tevékenységet a HNF-től is megkövetelnek - mondotta Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke a mozgalom országos tanácsának pénteki ülésén, amelyet az októberi kongresszusra való felkészülés jegyében tartottak az Újvárosházán.
A tanácskozáson mindvégig visszatérő gondolat volt, amire Kukorelli István már bevezetőjében utalt: mennyiben őrizze meg a Hazafias Népfront társadalmi tömegmozgalom jellegét és mennyiben kapcsolódjék be a politkai pártok küzdelmeibe. Az már a korábbi népfrontértekezleten kikristályosodott, hogy a népfrontnak fontos szerepe lehet a különböző politikai erők közötti koalícióteremtésben, azaz egyfajta politikai egyeztetésben. Kétséges és máig vitatott azonban, hogy ezt pártként, esetleg kvázi pártként, választási pártként és nyilvántartott tagsággal tegye-e. Többen félnek, hogy ezzel a népfront elveszítené társadalmi mozgalom jellegét, ugyanakkor azzal is számolni kell: mozgalomként kiszorulhat a politkai küzdőtérről, s méginkább a politikai vagy a parlamenti érdekképvislet területéről. Ezek a dilemmák kísérték végig a pénteki tanácskozást is, ahol végül is a többség amellett érvelt: a népfront társadalmi mozgalomként azokat fogja össze, akik pártoktól függetlenül kívánnak részesei lenni a politikai közéletnek. Ez ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy a HNF képviselőjelölteket állítson vagy támogasson a választásokon - bár egyelőre e tekintetben még nem született megállapodás a politikai egyeztető tárgyalásokon a nemzeti kerekasztalnál. Kukorelli István ugyancsak ezeket, a népfrontmozgalom jövöjét illetően kulcsfontosságú kérdéseket taglalva rámutatott: az új egyesületi törvényhez alkalmazkodva szükséges lehet, hogy a jövőben a népfrontnak is legyen nyilvántartott tagsága. Ez még nem jelentené a párttá válást, a HNF továbbra is mozgalomként, mégpedig egyfajta stabilizáló, a józan párbeszédet biztosító mozgalomként működhetne. (folyt.köv.)
1989. szeptember 8., péntek 16:55
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (2. rész)
|
A vitában felszólalók többsége - ha eltérő megközelítésből is - amellett voksolt: a népfront legyen az önkormányzatok mozgalma, vagy ha úgy tetszik a hétköznapok parlamentje. A parlamenti demokrácia mellett ugyanis - hangzott az érvelés - szükség van az önkormányzati demokráciára, s ennek letéteményese a Hazafias Népfront lehet. Ennek révén megvalósulhat az a többek által vázolt elképzelés, miszerint: míg a pártok politikai érdekellentéteket juttatnak érvényre, azok mentén tevékenykednek, addig a népfront ennél sokkalta szélesebb körben müködhet, megjelenítve a társadalom több rétegének érdekeit is. E társadalmi érdekképviselet tekintetében már most is megfogalmazódott a tanácskozáson, hogy a kerekasztal harmadik oldala - ahol a népfront is helyet foglal - szélesebb társadalmi bázist tudhat maga mögött, mint a másik két oldalon résztvevők. A politikai egyeztető tárgyalásokat egyébként számos kritika érte az ülésen, mondván: a harmadik oldal, így a népfront is, mintha defenzívába vonult volna. Márpedig - mint azt többen aláhúzták - defenzívából, sértetten nem lehet politizálni, s főként nem egy új társadalom építésének szándékával fellépni. A tanácskozáson szóba került még a névváltoztatás kérdése, amely szintén a kongresszus hatáskörébe tartozik. Ezt taglalva egyetértés volt abban: egy mostani névváltoztatás - főként a választások előtt néhány hónappal - taktikai hiba lenne. Minderről - tehát az esetleges névváltoztatásról, a népfronton belül egy pártszerű szervezet alakításáról, az új alapszabályról és ezzel együtt a népfrontmozgalom jövőbeni működéséről - október közepén - egy héttel az MSZMP kongresszusa után - határoz majd a kétnapos kongresszus. (MTI)
1989. szeptember 8., péntek 16:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|