|
|
|
|
MSZMP-kongresszusi előkészületek (2. rész)
|
Tóth András szerint a kongresszus a nyugat-európai szociáldemokrata, szocialista pártok hasonló rendezvényeihez fog hasonlítani. Rendkívül fontos, hogy a küldöttek jogai, a munkában való részvételük csorbítatlanul érvényesüljön. Nem szabad semmiféle mesterséges korlátot felállítani, mert működő- és döntésképes tanácskozásra van szükség. Ehhez igénybe veszik a számítástechnika, a korszerű ügyvitel, az elektronika segítségét is. A tervezetben négy napirendi pont szerepel. Először a főtitkár tartja meg beszámolóját a politikai helyzetről és a tennivalókról. A második napirendi pont a párt programnyilatkozata, a harmadik a szervezeti szabályzat, s végül az országos testületek és tisztségviselők megválasztása következik. Az osztályvezető hangsúlyozta: már a kongresszus első napján, október 6-án tisztázni kell, hogy milyen pártot akar a tagság, mert amíg ez a vita nem dől el, addig nehéz lenne folytatni a munkát, az egyéb politikai kérdések tisztázását. Mint mondta, szeretnék elkerülni az általános vitát, mert ezzel konkrét ügyet nem lehet eldönteni. Szakszerű, tárgyszerű, mederben tartott tanácskozásra van szükség. Így várhatóan elegendő lesz a tervezett négy nap a kongresszusra. Mint elmondta: az országos választmány tagjait várhatóan delegálás útján választják meg. A tervek szerint minden ötezer párttag után lehet a megyéknek, illetve a fővárosnak egy személyt delegálniuk. A 15-20 tagúnak tervezett pártelnökséget listán választják meg. Valamennyi küldöttcsoport elkészítheti a saját névsorát, s az ezeken szereplők között lehet majd választani. Tóth András rámutatott, hogy várhatóan nemcsak megyénként alakulnak küldöttcsoportok, hanem áramlatok szerint is. Az egyetlen megkötés, hogy egy-egy küldöttcsoport taglétszáma nem lehet ötvennél kevesebb. A küldöttválasztás szeptember 23-án zárul le, de már a szeptember 12-ei KB-ülésre meghívást kapnak az addig megalakult küldöttcsoportok vezetői. Szeptember 30-ra pedig ,,előkongresszust,, terveznek, amelyen küldöttcsoportonként 5-7 delegátus vesz majd részt. E tanácskozás feladata az ügyrendi vita egyszerűsítése érdekében a kongresszus előkészítése, a nézeteltérések egyeztetése lesz. (MTI)
1989. szeptember 7., csütörtök 22:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|