|
|
 |
|
 |
Középszintű háromoldalú tárgyalások (3. rész)
|
A pártok munkahelyi működéséről Pozsgay Imre elmondotta:
érvényben van az MSZMP korábbi javaslata, miszerint bíróságokon,
közhatalmi szerveknél, például tanácsoknál, minisztériumoknál,
valamint a fegyveres erőknél és testületeknél nem működhetnek
pártszervezetek. Ugyanakkor a Központi Bizottság legutóbbi ülésén
módosította az egyéb munkahelyekkel kapcsolatos álláspontját.
Eszerint a nem közhatalmi szerveknél a különböző pártok azonos
feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket, de azok
munkaidőben nem folytathatnak politikai tevékenységet, nem
épülhetnek bele a munkahelyek szervezeti, vezetési rendszerébe, nem
hozhatnak a munkahelyekre irányadó határozatokat.
Az ellenzéki kerekasztal részéről Antall József kifejtette: az
EKA-t váratlanul érte a KB módosító javaslata. Az ellenzék
álláspontja szerint a munkahelyeken semmiféle párt sem működhet.
Megkérdezte Pozsgay Imrét, mi a kormány álláspontja ebben a
kérdésben, hiszen a párttörvény tervezetét a kormány fogja majd
előterjeszteni. Pozsgay Imre a kérdést indokoltnak tartotta, de
választ csak a következő kormányülés után ad.
A harmadik oldal egyetértett azzal, hogy a munkahelyeken ne
működhessenek pártszervezetek. Az EKA részéről Orbán Viktor
kijelentette, hogy erről a kérdésről az ellenzék csak csomag
részeként tárgyal; nem fogadja el az MSZMP-nek azt a javaslatát,
hogy a fegyveres testületeknél 1990. december 31-ig még
működhessenek pártszervezetek.
Miután a három oldalnak nem sikerült egyezségre jutnia a pártok
munkahelyi működéséről, illetve az onnan való kivonulásról, a kérdés
megvitatását elhalasztották a következő középszintű tárgyalásra.
Konszenzus született viszont a pártok külföldi finanszírozásával
kapcsolatban. Ennek lényege, hogy pártok más pártoktól nem
fogadhatnak el támogatást, miként névtelen adományt sem. Valamennyi
külföldről befolyt összeget nyilvánosságra kell hozni az adományozó
nevének megjelölésével. Az EKA kérte, hogy a túlzott bürokrácia
elkerülése végett egy alsó limitet állapítsanak meg, amely alatt
felesleges az adományozó nevének nyilvánosságra hozatala. Erről a
szakértők még tovább tárgyalnak.
A középszintű politikai egyeztető tárgyalások szerdán
folytatódnak. (MTI)
1989. szeptember 4., hétfő 21:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|