|
|
 |
|
 |
A Petőfi-ügy
|
München, 1989. augusztus 23. (SZER, Világhíradó) - Jelentős
helyet kap a közgondolkodásban a Petőfi-ügy. Szőcs Géza:
Tegnap, augusztus 22-ikén Kiskőrösön Morvai Ferenc és kísérete
bemutatta a helyieknek a barguzini sírfeltárásról szóló filmet. A
kiskőrösiek - úgy tűnik - elfogadták azt a gondolatot, hogy Petőfi
Szibériában halt meg, és készülnek a hazatérő földi maradványok
ünnepélyes eltemetésére.
1989. nyara már enélkül is a temetések és főként az
újratemetések néhány hónapjaként fog megmaradni az emlékezetünkben;
olyan nyárként, amikor emberek tízezrei vonultak keresztül-kasul a
fővároson egy-egy koporsó mögött, lázas tekintettel; olyan nyárként,
amelyben egyfolytában csontokat keresgéltek, ástak ki, és vittek
máshová.
Amikor e sorokat írom, még mindig nincs újratemetve sem Rajk
László, sem Mindszenty bíboros, sem a barguzini ember, akiről sokan
elkeseredetten erősítik, hogy Petőfi, mások pedig éppoly konokul,
hogy nem lehet Petőfi. Ami már önmagában is jelzi, hogy itt mély
feszültségek felszínre töréséről van szó, és ezek jelentősége messze
túlnő egy kegyeleti aktusén.
Talán nem is lehet ez másként egy olyan társadalomban, amely épp
most készül saját kezébe venni önmaga jövőjét. És mivel tudjuk, hogy
a jövő néha visszajár kísérteni a múltba, mint ahogy Szibériából
járnak vissza hozzánk a halott költők, mivel tehát tudjuk, hogy a
jövő be-be költözik a múltba, ezért hát természetes, hogy a nemzet
ma önmaga igazi múltját is szeretné megismerni. Mégpedig egy hosszú
évtizedekig fennálló értékrendszer összeomlásának és a "semmi nem
úgy volt" felismerése által meghatározott nemzeti tudat
átrétegződésének a kontextusában. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|