|
|
 |
|
 |
Augusztus 2O-i ünnepségek (31.rész)
|
A misét celebráló Paskai László biboros, Magyarország primása,
esztergomi érsek szentbeszédében hangsúlyozta: az idei ünnep
sajátossága, hogy több mint négy évtized után, a régi hagyományoknak
megfelelően körmenetben kísérhetik a hívők a Szent Jobbot Budapest
utcáin. A körmenet nem csupán egyházi szertartás, hanem egyben a
magyar nép hódolata is első királya előtt, hiszen a Szent Jobb
nemcsak egyházi, hanem nemzeti ereklye is. Emlékeztetett arra, hogy
az utolsó körmenetet 1947-ben Mindszenti József bíboros,
hercegprimás vezette, aki kijelentette, hogy Magyarország ezeréves
múltja Szent Istvánban testesül meg legkifejezőbben. A magyar nép
büszkén őrzi a Szent István-i hagyományokat a családban, a
társadalomban. A 42 évvel ezelőtt elhangzott megállapítás ma is
aktuális - tette hozzá a prímás, majd arról szólt, hogy az
államalapító a magyar nép apostola volt, aki népét a kereszténység
felvételéhez segítette. Szerzeteseket, igehirdetőket hívott az
országba, törvényben biztosította a keresztény hit terjesztésének
eredményességét.
Paskai László kiemelte: büszkén őrizzük a királytól kapott
legnagyobb és időtálló értéket: a nemzet építésének
felelősségtudatát. A továbbiakban kijelentette: mai életünk sokféle
társadalmi változása, a megújulás egyik fontos összetevője az
emberek erkölcsi magatartása, tisztessége, felelősségtudata. Ez az
erkölcsi alap a nemzet életének, történelmi távlatának is igazi
belső tartalma. Végül felhívta a figyelmet a határainkon kívül
élőkre, az erdélyi magyarokra is, akik magyarságuk miatt szenvednek,
s akik érdekében cselekedni kell.
A liturgia úrfelmutatással, illetve áldoztatással folytatódott,
majd elindult az országos Szent Jobb körmenet. A Szent István
tér-Guszev utca-Arany János utca-Bajcsy-Zsilinszky út-Szent István
tér útvonalán elhaladó menetben ott voltak a magyar állami élet
vezető személyiségei, a diplomáciai képviselet számos tagja, a
különböző - női és férfi - szerzetesrendek, a papság képviselői. A
menet közepén haladt a Szent Jobb, mögötte a bíboros főpásztor.
A körmenet befejezése után a nemzeti ereklyét ismét
visszahelyezték őrzési helyére, a bazilika Szent Jobb kápolnájába.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 20:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|