|
|
 |
|
 |
Borisz Sztukalin látogatása az Ellenzéki Kerekasztalnál
|
1989. augusztus 18., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és mozgalmak meghívására Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete munkatársai kíséretében pénteken látogatást tett az EKA-nál.
A szovjet nagykövetet a Parlament épületében az EKA nevében
Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke köszöntötte,
majd Antall József (MDF) adott történelmi áttekintést a magyar
demokrácia és a többpártrendszer hagyományairól, valamint
tájékoztatta a vendégeket az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteiről és
munkájáról.
Borisz Sztukalin a nemzeti kerekasztal-megbeszélésekről és a
megegyezés kilátásairól érdeklődött. Az EKA-ba tömörült pártok és
mozgalmak képviselői ismertették az Ellenzéki Kerekasztal
álláspontját, illetőleg saját szervezeteik véleményét is.
Hangsúlyozták, hogy a tárgyalásoknak ebben a sorsdöntő szakaszában
az Ellenzéki Kerekasztal létezése és céljai elismerésének tekinti a
szovjet nagykövet látogatását.
A beszélgetés során nagy hangsúlyt kapott az európai egység -
különös tekintettel a közös kulturális és erkölcsi gyökerekre -, a
semlegesség, valamint Magyarország stabilitásának kérdése. Borisz
Sztukalin elmondta, hogy a Szovjetunióban mindig is a lelkiismereti
szabadságot vallották, de a gyakorlatban ez nem minden esetben
érvényesült. Most új törvény készül a lelkiismereti szabadságról, s
ez alapvetően megjavítja majd a vallásos emberek helyzetét is. A
szovjet nagykövet a semlegesség kérdéséről elmondta: bár az
Ahromejev-interjú más interpretációt kapott, a marsall úgy foglalt
állást, hogy a politikai döntés joga minden népet megillet és minden
országnak szuverén joga meghatározni a jövőjét.
A találkozón sok szó esett a nemzetiségi kérdésről, a
Kárpátalján és a határokon kívül élő magyarokról. Mindkét fél
kedvezően nyugtázta a Szovjetunióban élő magyarok helyzetében
bekövetkezett pozitív változásokat, és kitértek a további teendőkre
is. Antall József zárszavában elmondta: más országok számára is
példaértékű lenne, ha az új szovjet nemzetiségi platform
kidolgozásával közigazgatási önkormányzatot tudnának biztosítani a
kárpátaljai magyaroknak, hiszen a Szovjetunióban kisebb
nemzetiségeknek is van nemzetiségi körzete. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|