Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Az Európai Parlament és Magyarország - Habsburg-interjú

London, 1989. július 27. (BBC, Késő esti adás) - Az Európai
Parlament és Magyarország kapcsolataival foglalkozó bizottság élére
Habsburg Ottót nevezték ki. A 76 éves politikus jelölése felöl az
Európai Parlament most megnyílt ülésszakán határoztak.

    Habsburg Ottó tavaly tett hivatalos látogatást Magyarországra az
Európai Parlament küldöttségének tagjaként. Munkatársunk, Siklós
István telefonon készített vele interjút a bizottság munkájáról, s
első kérdése az volt: milyen az összetétele a bizottságnak?

    - Fele az illető országok képviselőiből áll. Úgyhogy mi azt
reméljük - mostanáig is úgy volt -, hogy a fele magyar képviselők
lesznek, a fele európai képviselők lesznek. És a fő célja az, hogy
kiszélesítse a kapcsolatokat Magyarországgal közgazdasági, jogi és
politikai kérdésekben. Szóval hogy előkészítse azt, ami nekünk,
európaiaknak a végcélunk: az, hogy a végén minden európai állam bent
lesz az Európai Közösségben.

    - Tehát minden kelet-európai állam?

    - És közép-európai... Itt egy óriási különbség van: Magyarország
közép-európai állam.

    - Tehát esetleg Lengyelországra...

    - Felállítottak egy ilyen delegációt Lengyelországgal is. Nem
tudom még, hogy ki az elnöke, mert ezzel nem foglalkoztam, de én
vagyok a magyar delegációnak az elnöke.

    - És mi a legközelebbi gyakorlati tennivaló?

    - Mi most összejövünk augusztus utolsó hetében. Akkor lesz a
politikai bizottságnak az ülése - a politikai bizottság az a vezető
testület, mely alatt működnek a delegációk -, s akkor meg fogjuk
beszélni azt a delegáció tagjaival, hogy mi az eljövendő lépés.
(folyt.)


1989. július 27., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Habsburg-interjú - 1. folyt.

Az én véleményem az, hogy minél előbb föl akarjuk venni a
kapcsolatot a magyar parlamenttel. Én már elküldtem egy sürgönyt
Szűrös elnök úrnak is - akit már ismerek régebbi kapcsolatokból -,
hogy minél előbb felvegyük a kapcsolatot arra, hogy megbeszéljük, hogy
mik azok a lépések, amelyeket mi tehetünk Magyaroroszág érdekében a
közeljövőben.

    - És személy szerint Képviselő Úr miként ítéli meg ennek a
bizottságnak vezetői tisztségét?

    - Nézze
Mindmáig nagyon hasznos volt. Mi már többször működtünk,
akkor még nem voltam elnöke, akkor még Paul Staes belga kollégám volt
az elnöke. Nagyon szépen működött a bizottság, és én remélem, hogy ez
tovább így fog lenni.

    - És Magyarországgal milyen elvárásai vannak az Európai
Parlamentnek?

    - Még tulajdonképpen Magyaroroszág szempontjából vannak
közgazdasági elvárásaink, mert elvégre a magyar gazdasági helyzet
nagyon nehéz, és mi ezen segíthetnénk, és én mindent, ami hatalmamban
lesz, meg fogok tenni azért, hogy minél több segítséget adjunk
Magyarországnak, mert én úgy érzem, hogy Magyarország igenis
megérdemelte azt, hogy segítsük. Másrészt azonban mi azt várjuk, hogy
Magyarország továbbmenjen a demokrácia, a plurális demokrácia útján,
de az emberi jogok útján is, ahol már úgyis sokat tett Magyarország,
és hogy minél gyorsabban bevezessék azt az elvet, hogy itt piaci,
mondjuk szabad piacgazdaság lesz Magyarországon, mert ez az
előfeltétele annak, hogy a gazdasági helyzet otthon javuljon.

    - Tehát politikai értelemben mit tud nyújtani majd ez a bizottság?
(folyt.)


1989. július 27., csütörtök


Vissza »


- Habsburg-interjú - 2. folyt.

- Ez a bizottság nyujthat kapcsolatokat az Európai Közösség, az
Európai Közösség összes - mondjuk - orgánumai irányában, szóval a
tanács irányában, és főleg azokban a tárgyalásokban, amelyek mostan el
fognak kezdődni.

    - És magát a többpártrendszert milyen módon igyekszik elősegíteni?

    - Nézze, azzal, hogy folyton azt mondjuk magyar barátainknak, hogy
a többpártrendszer egy előfeltétele annak, hogy elismerjük
Magyarországot egy 100 százalékos demokrata államnak. Hála Istennek
Magyarország már nagyon halad ezen az úton, és hogy tehát még fel is
vesszük a többi politikai pártokkal a kapcsolatot.

    - Képviselő úr
Köszönöm szépen
+++


1989. július 27., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD