|
|
 |
|
 |
A Magyar Október Párt és a Republikánus Kör közös állásfoglalása (OS)
|
1989. július 20., csütörtök - Grósz Károly még néhány hónappal
ezelőtt is a fehérterror rémét festette a falra, holott mindig
nyilvánvaló volt: a potenciális terror színe nem a fehér. Bár a szín
mostanra alaposan megfakult, a vele jelölt terror - talán éppen
ezért - egyre inkább testet ölt: alig múlik el nap, hogy a
közvélemény ne értesülne újabb, a civil társadalom megfélemlítését
szolgáló fenyegetésekről.
Fenyegetik az ellenzéki szervezetek aktivistáit, a sajtó, a
rádió és a bíróságok azon munkatársait, alkalmazottait, akik egy
tisztultabb közélet érdekében emelik fel szavukat, annak érdekében
tevékenykednek. Ezek a magukat megnevezni nem kívánó, de mindenki
által jól ismert erők eszközeikben nem válogatósak, repertoárjuk
pedig rendkívül széles: a sósavval való fenyegetőzéstől kezdve a
névtelen leveleken és telefonokon át egészen a tettlegességekig
terjed.
A közelmúlt súlyos rendőri erőszakcselekményeit követő bírósági
ítéletek pedig inkább jelentenek bátorítást számukra, sem mint
védelmet az állampolgároknak. Sőt, egyes esetekben, mint például a
tragikus körülmények között elhunyt Kocsis László ügyében, a
korábban már rendőri brutalitásnak áldozatául esett állampolgárt még
külön bírósági eljárással lehet megfélemlíteni, megalázni. Külön
figyelmet érdemel ebben az esetben az ügyészségnek a tárgyalás
folyamán az a sztálini időket idéző magatartása, mely közvetve és
részben az áldozat halálához vezetett: a rendőrök által korábban
félholtra vert kamionsofőrre az ügyész végrehajtható
szabadságvesztés kiszabását kérte. Noha a bíróság nem adott helyt az
ügyészi fellebbezésnek, a maga nemében példátlanul embertelen
ügyészi hozzáállás láttán, és az átélt borzalmak hatására Kocsis
László idegrendszere felmondta a szolgálatot.
A Magyar Október Párt és a Republikánus Kör ismételten szeretné
ráirányítani a figyelmet arra az újnak semmiképpen nem nevezhető
tényre, hogy mindenfajta jogot lábbal tipornak ott, ahol
áldozatokból lehet bűnösöket fabrikálni. És megfordítva, aminek
éppen a júliusi temetés kapcsán lehettünk szem- és fültanúi: a
vétkesből vétlent - a bűnből erényt. (OS)
1989. július 20., csütörtök 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|