Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Október 23-ika ünnepléséről

München, 1989. július 19. (SZER, Magyar híradó) - Milyen
hullámokat vert az MSZMP budapesti bizottságának javaslata, amely
szerint október 23-ikát együtt kellene ünnepelni az MSZMP-nek és az
ellenzéknek.

    A Magyar Október Párt kivételével, amely ellenzi a közös
ünneplést - még egyik érintett szervezet sem tett közzé
nyilatkozatot ebben az ügyben. Így - mint tegnap is - csak egyes
politikai irányzatokhoz tartozó személyek magánvéleményét tudjuk
idézni. Ma Dr. Demszky Gáborét, aki a Szabad Demokraták
Szövetségének tagja.

    - A budapesti pártbizottságnak ez a bejelentése nem ért engem
egyáltalán váratlanul. Ez a bejelentés beleilleszkedik abba a
folyamatba, ami június 16-ikán megkezdődött. Ezen a napon a nemzet
politizáló része visszavette, visszahódította a közelmúljának a
legfontosabb eseményét: az ötvenhatos forradalmat. Egy kissé
groteszk az a helyzet ugyanakkor, hogy az MSZMP áll ennek a
folyamatnak az élére, és nemzeti kiegyezést hírdet.

    Számunkra október 23-ika nem a nemzeti kiegyzés napja, hanem a
forradalom évfordulója. Ezzel együtt azt is bejelentették, hogy
november 4-ike helyett október 30-ikán lesz a Köztársaság téren a
koszorúzási ünnepség. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy ez a
gesztus az MSZMP részéről azt jelzi, hogy többé nem a forradalom
leverésének a napját akarják megünnepelni - pusztán koszorúzni
akarnak 30-ikán, ami rendben is van.

    Ugyanakkor - és itt egy követelést fogalmaznék meg - október
25-ikét, a parlamenti vérengzés napját hasonlóképpen gyászünneppé
kellene nyilvánítanunk, vagy legalábbis ezen a napon a Parlament
előt koszorúzni kellene a felkelők nevében, a forradalmárok nevében,
az azon a napon lemészároltak nevében. (folyt.)


1989. július 19., szerda


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD