|
|
 |
|
 |
Horn Gyula interjú - La Repubblica (1. rész)
|
Róma, 1989. július 17. hétfő (MTI) - Románia részéről még nincs konrét katonai fenyegetés Magyarországgal szemben, de ennek lehetőségét nem szabad lebecsülni - jelentette ki Horn Gyula külügyminiszter a La Repubblica cimű olasz napilap budapesti különtudósítójának adott interjújában.
Andrea Tarquini, aki Kádár János temetésére érkezett Budapestre,
a magyar-romány viszonyról, a szocialista országok közötti vitás
kérdésekről kérdezte a magyar külügyminisztert. Az interjú -
,,Ceausescu rakétákat vásárol, hogy célba vegye Magyarországot,,
címmel - a lap vasárnapi számában jelent meg.
A cikk bevezetőjében a tudósító azt írja, hogy ,,nem a NATO, nem
az Egyesült Államok, hanem egy sztálinista diktátor, a peresztrojka
ellenségeinek vezére fenyegeti az új Magyarországot,,. Andrea
Tarquini szerint Ceausescu ,,Condor,, tipusú középhatótávolságú
rakétákat rendelt Argentinától a román hadsereg számára.
Az esetleges román fenyegetést illetően Horn Gyula elmondta: a
magyar küldöttség világosan kifejtette a román vezetőnek a Varsói
Szerződés közelmúltban tartott csúcstalálkozójának idején, hogy ,,ha
Európában, ahol előrehalad a leszerelés, egy kis ország olyan
közép-hatótávolságú rakétákat szerez be, amelyeket a Szovjetunió és
az Egyesült Államok éppen leszerel, az az egész földrész biztonságát
destabilizálja,,. A román fél erre az észrevételre nem adott
választ.
- A rakétavásárlási terv romániai bejelentésének módjából arra
lehet következtetni, hogy az elsősorban belpolitikai célokat
szolgál. Az erőfitogtatással meg akarják félemlíteni a lakosságot,
az ország kollektív pszichológiájára igyekeznek hatni - mondta Horn
Gyula. A magyar külügyminiszter szerint nem lehetséges egy fegyveres
konfliktus Magyarország és Románia között, de a román döntések
mindenképpen politikai feszültségeket okoznak.
- Magyarország nem tett válaszlépeseket, mert a rakéták még nem
érkeztek meg Romániába - hangsúlyozta Horn Gyula. Hozzátette
azonban: ,,Ha a rakéták telepítésre kerülnek, ha nem mondanak le
erről, akkor le kell vonni a nemzetbiztonság szempontjából szükséges
következtetéseket,,. Magyarország az európai fegyerzetcsökkentés
mellett van, támogatja az erről folytatott kelet-nyugati
tárgyalásokat. A román szándékok azonban, úgy tünik, nem segítenek
ennek a folyamatnak - mondta a külügyminiszter.(folyt)
1989. július 17., hétfő 08:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|