|
|
|
|
Mindszenty ellen koholt vádakat is hoztak
|
London, 1989. július 13. (BBC, Panoráma) - Németh Miklós közvetlenül Georg Bush megérkezése előtt jelentette be, hogy a magyar hatóságok engednek Paskai László bíboros kérésének, és újratárgyalják elődje, Mindszenty bíboros perét. Mindszenty bíborosnak - mint ismeretes - az amerikaiak adtak menedéket nagykövetségükön 1956-ban, ahol azután 15 évet töltött. A BBC hírmagyarázója azt vizsgálja, hogy milyen problémák merülnek fel az üggyel kapcsolatban: A magyar hatóságok most új szemmel tekintenek vissza a múltra, és megkésve elismerik, hogy ezrek szenvedtek igazságtalanul. Az 1956-os felkeléssel kapcsolatban elítélt vezető politikusok közül már többeket rehabilitáltak hivatalosan, és most Mindszenty bíboros tárgyalásáról Németh Miklós megállapította, hogy koholt vádakat is hoztak ellene. Vajon a bíboros esetében elképzelhető-e, hogy Nagy Imre rehabilitációjához hasonlóan viszonylag problémamentesen zajlik az eljárás. A hatóságoknak valószínüleg nem lesz könnyű dolguk. Azt talán senki sem hiszi, hogy a bíboros csakugyan bűnös volt az ellene felhozott kémkedési, árulási és dollárüzérkedési vádakban. De mig Nagy Imre és társai kommunisták voltak, rehabilitációjuk bizonyos hitelt ad a mai hatóságoknak, Mindszenty tényleges ellenzője volt annak a rezsimnek, amely perét megrendezte, és 1949-ben életfogytiglani börtönbűntetésre ítélte. Perének felülvizsgálatakor a hatóságoknak óvatosan kell lépniük, mivel miközben elítélik a nyilvánvaló igazságtalanságot, úgy tűnhet, jóváhagyják Mindszenty eszméit. Magyarországon sokan mártírnak tekintik, a hatóságok pedig nyilvánvalóan nem szeretnék, ha a jelenlegi bizonytalan politikai helyzetbe még vallásos szenvedélyek is vegyülnének. Mindszenty több rendszerrel is összeütközésbe került. A legváltozatosabb kormányok uralma alatt volt börtönben: a Tanácsköztársaság idején 1919-ben, a náci megszállás alatt, majd ezután az új kommunista rendszer idején. (folyt.)
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Mindszenty rehabilitálása - 1. folyt.
|
Habozás nélkül védelmezte az egyházat, ellenezte a totalitariánus társadalmat, és nem volt hajlandó megalkudni. A háború után Magyarország hercegprímásává nevezték ki. A monarchia híve volt, melyet véleménye szerint csupán átmenetileg szakítottak meg, és nem törölhettek el végleg. A kommunista hatóságok tűrhetetlennek találták Mindszenty tevékenységét, bár a bíboros sorsa talán másképp alakulhatott volna, ha hajlandó lett volna kompromisszumokra, tekintettel arra, hogy az egyház más vezetői hasonló eljárásban részesültek. Azok sem tudtak mindvégig mellette állni, akik csodálták határozottságát elveinek védelmében. Az amerikaiak, akik menedéket nyújtottak számára 1956-ban, örömmel fogadták a kelet-nyugati enyhülés jeleit, s 1971-ben megoldható lett, hogy elhagyja a budapesti nagykövetséget és száműzetésben éljen. Az ügyben közbenjáró VI. Pál pápát Mindszenty bírálta, amiért túlságosan a kelet-európai kommunista rezsim kedvében járt, és végül Mindszentyt megfosztották az esztergomi érseki címétől annak ellenére, hogy arról nem mondott le. Kétségtelenül a magyar történelem legkiemelkedőbb alakja, de nem könnyű határozottan megítélni. Ebben különösen az egyházi embereknek lesz nehéz dolguk. +++
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|