|
|
 |
|
 |
- Mindszenty rehabilitálása - 1. folyt.
|
Habozás nélkül védelmezte az egyházat, ellenezte a
totalitariánus társadalmat, és nem volt hajlandó megalkudni. A
háború után Magyarország hercegprímásává nevezték ki. A monarchia
híve volt, melyet véleménye szerint csupán átmenetileg szakítottak
meg, és nem törölhettek el végleg.
A kommunista hatóságok tűrhetetlennek találták Mindszenty
tevékenységét, bár a bíboros sorsa talán másképp alakulhatott volna,
ha hajlandó lett volna kompromisszumokra, tekintettel arra, hogy az
egyház más vezetői hasonló eljárásban részesültek. Azok sem tudtak
mindvégig mellette állni, akik csodálták határozottságát elveinek
védelmében.
Az amerikaiak, akik menedéket nyújtottak számára 1956-ban,
örömmel fogadták a kelet-nyugati enyhülés jeleit, s 1971-ben
megoldható lett, hogy elhagyja a budapesti nagykövetséget és
száműzetésben éljen. Az ügyben közbenjáró VI. Pál pápát Mindszenty
bírálta, amiért túlságosan a kelet-európai kommunista rezsim
kedvében járt, és végül Mindszentyt megfosztották az esztergomi
érseki címétől annak ellenére, hogy arról nem mondott le.
Kétségtelenül a magyar történelem legkiemelkedőbb alakja, de nem
könnyű határozottan megítélni. Ebben különösen az egyházi embereknek
lesz nehéz dolguk. +++
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|