Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Bush - Pozsgay sajtótájékoztató (1. rész)

1989. július 12., szerda - Az amerikai elnökkel való találkozójáról érkezett a sajtóközpontba Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja, államminiszter, hogy beszámoljon tapasztalatairól.

- Ezt a látogatást, a tárgyalásokat - miként számos más
forrásból is tudják - a magyar közvélemény és a magyar állam, a
kormány reménykedve és bizakodással várta. Ez a látogatás nem csupán
a magyar-amerikai kapcsolatok fejlődésében történelmi jelentőségű
esemény, hanem, azt hiszem, az európai szocialista országok
reformjainak története szempontjából is nagyon nagy a jelentősége. A
legfőbb tanulságok már eddig is levonhatóak a látogatás eddigi
eseményeiből: ami eddig történt, megfelel a magyar kormány
várakozásainak, egy olyan fajta együttműködési lehetőséget tár fel a
gazdaság reformjai, a politikai reformok, az ország haladása
számára, amely nem csupán a kétoldalú viszonynál szélesebb
jelentőséggel bír. - Bush elnökkel találkozva elsősorban a reform
békés megvalósításának a lehetőségeiről szóltam, azokról a politikai
viszonyokról és a politikai egyeztető tárgyalásokról, amelyek egy
békés átmenet, a sikeres politikai reform és egy szabad
választásokon alapuló új törvényhozás megteremtésének lehetőségét
hordozzák. Nem elsősorban a részletekről, hanem inkább e koncepció
belső következetességéről és visszafordíthatatlanságáról, az ebben
való elkötelezettségünkről adtam tájékoztatást. S arról, hogy bár
politikai küzdelmek árán és az ország lakosságának nehéz szociális
körülményei között kell a politikai reformot megvalósítani, s vele
együtt egy piacgazdasági modellváltást végrehajtani, mégis úgy
hisszük, tapasztaljuk, hogy itthon, Magyarországon nincs jelentős
bázisa a visszarendezést kívánó erőknek. Ebben a politikai
küzdelemben inkább azért folyik a verseny, hogy 40 év tapasztalatait
magunk mögött hagyva ki tud autentikus programot és hiteles
személyiségeket a nép elé állítani. Meg kell mondanom azt is, hogy
Bush elnök és munkatársai alapos magyarországi tájékozottságról
tettek tanúbizonyságot, észrevételeik, kérdéseik ezt a
tájékozottságot bizonyították. A megbeszélésen szóba került az MSZMP
és az ellenzék egymáshoz való viszonyának ügye is.

    Konkrétan az a kérdés, hogy az MSZMP valóban a reformerők
gyűjtőhelye lehet, és nem a visszarendezésé. Én arról biztosítottam
az elnököt, hogy az MSZMP a reformerőké, így az ellenzék
közmegegyezést akaró és a kibontakozást szolgáló józan körei,
valamint az MSZMP között reális együttműködési feltételek
alakulhatnak ki úgy, hogy közben egyiknek sem kell identitását
feladnia. (folyt. köv.)


1989. július 12., szerda 17:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bush - Pozsgay sajtótájékoztató (2. rész)

Pozsgay Imre bevezető nyilatkozatának ez utóbbi gondolatával, az
MSZMP és a reformfolyamat kapcsolatával összefüggésben számos
kérdést kapott. Ezekre válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy az
MSZMP-nek 1953 óta létezik egy igen markáns reformszárnya, amelyik
néha csupán búvópatakként élt tovább, de mára meghatározó erővé vált
a pártban. Azt a reményét fejezte ki, hogy az MSZMP tisztes
eredménnyel végez majd a szabad választásokon. Ugyanakkor
megerősítette azt is, amit az MSZMP már a politikai egyeztető
tárgyalásokon kinyilatkoztatott: vállalja a szabad választások
minden konzekvenciáját, így az ellenzékbe kerülés eshetőségét is.
Beleértve ebbe azt is, hogy egyik fél sem nyúl majd erőszakhoz, vagy
hatalmi eszközökhöz kormányának átmentése, illetve létrehozása
céljával.

    További kérdésekre válaszolva kifejtette véleményét az októberi
pártkongresszus legfontosabb feladatairól. Elsőként említette a
múlttal, annak bűneivel, hibáival való szakítást. A másik teendő egy
új, világos program megfogalmazása; a harmadik teendő pedig olyan
hiteles politikai személyiségek felmutatása, akik a politikai
küzdelemben is részt tudnak venni.

    Egy tudósító arról kérdezte Pozsgay Imrét, miért nem az MSZMP
három másik elnökségi tagjával egy asztalnál ült a díszvacsorán. Az
államminiszter óvta a kérdezőt attól, hogy ebből politikai
következtetést vonjon le: semmiféle megoszlásról nincs szó, csupán
protokoláris szabályok szerint történt ez így - mondotta.
,,Egyébként nagyon kellemes társaságban töltöttem az estét,, - tette
hozzá mosolyogva.

    E témához kapcsolódott az MSZMP Elnökségének létrehozásáról
érdekelődő kérdés is, amelyre válaszolva kijelentette: a tömeges
pártszakadást veszélyesnek látta volna, s így gondolkodik ma is.
Ezért mind a négyen a kompromisszum lehetőségét keresték, és
sikerült is tartalmas kompromisszumot teremteni, amelyben a
résztvevők egyikét sem kényszerítették arra, hogy föladja
platformját és egyéniségét. A békés átmenet nem engedi meg -
folytatta -, hogy akár rövid időre is hatalmi vákuum és
kormányozhatatlan helyzet keletkezzék, márpedig ma a kormányzó párt
szétesése, miközben más a kormányzásra felkészült erő még nem jelent
meg a színen, ilyenfajta vákuumot hozna létre. ,,Ugyanakkor nem
vagyok ellene a szakításnak akkor, ha annak elvi alapjai vannak.,,
(folyt.köv.)


1989. július 12., szerda 18:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bush - Pozsgay sajtótájékoztató (3. rész)

Szóba került a tájékoztatón a gorbacsovi peresztrojka és a
magyar reformfolyamat összefüggése is. Ennek kapcsán kifejtette:
,,Mi azt kívánjuk, hogy a peresztrojka sikeres legyen, s az ország
átalakítását hozza magával. Nem tagadtuk soha, hogy e folyamat jó
hátteret ad a magyar reformokhoz is. Ugyanakkor nem hisszük, hogy a
magyar reformok nemzetközi konjunkturális viszonyokhoz
kapcsolódnának. Ezek sikere alapvetően attól függ, hogy az
intézmények fejlesztésében idehaza közmegegyezésre tudunk-e jutni, s
polgárháborús helyzet nélkül, jó politikai viszonyok között
megvalósítani a békés átmenetet. Ez esetben bármilyen kormányok
lesznek uralmon a világon, nem szólhatnak bele abba, mi történik
Magyarországon,,.

    A határainkon túl élő magyarsággal összefüggő kérdésre reagálva
Pozsgay Imre megerősítette: a mai országhatárokon kívüli
magyarságért nemzeti és történelmi alapon felelősséget érez a magyar
kormány. Erre az is lehetőséget teremt, hogy az 1975-ben aláírt
helsinki egyezménybe foglalták: az emberi jogok kérdése nem tartozik
a belügyek világába. A különböző kontinenseken élő úgynevezett
szórvány magyarság helyzetét pedig a magyarországi politikai helyzet
változtatja meg, amennyiben itthon megszűnnek azok az okok, amelyek
miatt annak idején kivándorlásra kényszerültek, vagy úgy döntöttek,
hogy nem azonosulnak az itteni politikai viszonyokkal. Hozzátette: a
kivándorlásról, a ,,szabad költözködésről,, szóló törvény
remélhetőleg nagyon sok, a világban élő magyar számára a hazavezető
utat is megnyitja.

    Egy újságíró személyes kérdést intézett az államminiszterhez,
azt tudakolva, vajon nem érzi-e magát a kereszténységből a mohamedán
hitre áttértnek egy olyan politikai vezetés tagjaként, amely egy éve
még egészen mást hirdetett. Pozsgay Imre válasza: ,,Az Ön logikája
szerint Luther Márton a római egyházból nem az evangéliumi egyházba
lépett át, hanem a mohamedán hitre. Kérem, hogy értse meg Luther
Mártont, és akkor engem is meg fog érteni,,. (MTI)


1989. július 12., szerda 18:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD