|
|
|
|
Bush-körút - Novoje Vremja (1. rész)
|
Moszkva, 1989. július 11. kedd. (MTI-tud) - Az amerikai kormányzat szándéka a kelet-európai szövetkezeti és magánszektor fejlesztésének ösztönzésére, a szabad piac kialakítására nem mond ellent a szocialista országok többségében megvalósuló reformok irányának. Ezt a helyzetet, a célok bizonyos mértékű egybeesését ki kell használni. E folyamatok megteremtik az alapot ahhoz, hogy megszilárduljon az eltérő rendszerű államok külcsönös függése gazdasági és kulturális téren egyaránt - írja a Novoje Vremja legújabb számában Mihail Kozsokin.
A Bush-kormányzat kelet-európai politikáját elemezve az amerikai elnök varsói és budapesti látogatása alkalmából a szovjet hetilap emlékeztet arra, hogy Washington a ,60-as évektől kezdve vezette be ,,differenciálási politikáját,, e térség tekintetében. Az amerikai értékelés kritériuma korábban az volt, hogy a szocialista országok vezetése mennyire mond ellent Moszkvának, most viszont annak alapján itélik meg ezeket az országokat, hogy mennyire léptek előre a reform útján. Amerikai értelmezésben ez lényeges politikai és gazdasági liberalizációt jelent, s Bush szavai szerint a nyugati segítséget is ezzel párhuzamosan folyósítják majd. A Novoje Vremja megitélése szerint a ,,differenciálási politika,, ma is érvényben van: az kap segítséget, aki képesnek mutatkozik a gazdasági konjunktura valódi javitására. Washingtoni értékelések szerint a ,70-es évek hitelei csak a jelen helyzet stabilizálását segítették elő a szocialista országokban, a mostani feltételek értelmében viszont a befektetett pénznek nemcsak hasznot kell hoznia a hitelezőknek, hanem elő kell segítenie a szövetkezeti és magánszektor fejlődését, a szabadpiac kialakulását, így integrálva a szocialista országokat a világgazdaságba. A szovjet lap utal a szocialista országokban felbukkanó, olyan ,,tradicionális,, aggodalmakra, hogy e szektorok a vegyesvállaltok létrehozásávál valójában a nyugati tőkének rendelik alá magukat. Ezt cáfolandó, megállapítja: a szövetkezetek és a magánszektor jelenlegi állapota a szocialista országokban nem biztosít számukra versenyképességet a világpiacon, az állam támogatására szorulnak, hogy bekapcsolódhassanak a világpiac vérkeringésébe. A lap szerint a Szovjetuniónak is hasonló fejlődési utat ajánlottak, de - mint a Novoje Vremja írja -, Magyországtól és Lengyelországtól eltérően ebben az országban még nem jutottak túl a szövetkezetek fejlődésének kezdeti szakaszán, nem ismerték el a szövetkezeti és magánszektor egyenjogúságát az államival. (folyt.)
1989. július 11., kedd 12:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bush-körút - Novoje Vremja (2.rész)
|
A szovjet hetilap felveti, hogy a kelet-európai országok és a Nyugat gazdasági kapcsolatainak fejlődése nem a Szovjetunióval, illetve más KGST-országokkal folytatott kereskedelem kárára valósul-e meg? A Washington Post adatait idézve egyebek között megállapítja, hogy Lengyelország jelentősen növelte nyugati kereskedelmét, Magyarország nyugati exportja pedig tavaly 20 százalékkal nőtt, miközben a Szovjetunióba irányuló export 10 százalékkal csökkent. A Novoje Vremja ennek kapcsán megállapítja: a kereskedelmi nehézségek természetesen a szocialista országok gazdaságainak nehéz helyzetével függnek össze. De még ha javulás következne is be, a KGST jelenlegi mechanizmusa nem képes biztosítani érdekeltségüket a kereskedelmi forgalom bővítésében. Szükség van a szuverén szocialista országok egész kapcsolatrendszerének felülvizsgálatára. Az európai helyzet fejlődése mind újabb feladatokat tűz napirendre: a VSZ politizálódását, vagyis fokozatos átprofilírozását, hogy a nemzetbiztonságot nem annyira a fegyveres erőkkel, hanem politikai együttműködéssel, az európai integrációs folyamatokban való részvétellel szavatolja. A hetilap emlékeztet arra, hogy korábban a szocialista országok csaknem kizárólag állami szinten bonyolították külkereskedelmüket, most viszont a transznacionális kapcsolatokba integrálódik a szövetkezeti és magánszektor is. Az ezzel összefüggő amerikai politika a kelet-európai térség tekintetében egyáltalán nem mond ellent az egységes és kölcsönös függésben levő világ szovjet koncepciójának. Hiszen ennek nem kizárólag az államok, hanem az állampolgárok és a társadalom nem politikai jellegű struktúráinak együttműködésén kell alapulnia. Washington kelet-európai kapcsolatainak politikai keretei sokkal elmosódottabbak - állapítja meg a Novoje Vremja, s hangsúlyozza, hogy majd a gyakorlat bizonyítja be, mennyire érvényesül a Fehér Ház által hangoztatott elv: támogatni a reformokat, de nem a politikai stabilitás kárára. Utal Bushnak arra a kijelentésére is, hogy nem kívánnak szélsőséges, esztelen lépéseket támogatni, mivel azok a Magyarországon 1956-ban kialakult helyzethez vezethetnek. (folyt.)
1989. július 11., kedd 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bush-körút - Novoje Vremja (3. rész)
|
A Szovjetuniót az alapvető érdekek és célok közösségére épülő szövetségi kapcsolatok fűzik a kelet-európai országokhoz. Ugyanakkor - gazdasági, politikai és katonai helyzetéből adódóan - kezdeményezően léphet fel számos regionális és összeurópai probléma megoldásában. Ennek tényét az egész világon elismerik - írja a Novoje Vremja, majd kifejti: a Szovjetunió mérlegelt, átgondolt kelet-európai politikája meggyorsíthatná az európai ház építését, ami egyidejűleg komoly változásokat hozna az európai szocialista országok helyzetében is. A koncepció történelmi távlatokban a két társadalmi-politikai rendszer kölcsönös adaptációját jelenti, megszilárdítja a kölcsönös függést gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt - fogalmaz a szovjet lap, s emlékeztet azokra a tényezőkre, amelyek a szocialista országokban hátráltják ezt a folyamatot: a nemzetközi helyzet alakulására, a sztálinizmus bűneire, a ,,blokk-gondolkodásmódhoz,, való ragaszkodásra. A kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatainak fejlődése nem lesz egyenletes, ütemüket és minőségi paramétereiket minden egyes ország maga fogja megszabni. De e folyamatban mindenképpen be kell tartani bizonyos ütemet, hogy a Nyugattal való kapcsolatok elmélyítése ne vezethessen megosztottsághoz és az ellentétek kiéleződéséhez a kelet-európai országok között. A Szovjetuniónak sajátos lehetőségei vannak e fejlődési ütem meghatározására, de természetesen nem alkalmazhat hatalmi (mi több, erő-) megoldásokat a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban. Az lenne az ideális, ha a Szovjetunió legalábbis valamennyire megelőzné a kelet-európai országokat az államközi kapcsolatok fejlesztésében a Nyugattal, s ami nem kevésbé fontos, a nem kormányszervek, illetve az állampolgárok közötti kapcsolatok tekintetében is - fejti ki véleményét a Novoje Vremja hasábjain Mihail Kozsokin.+++
1989. július 11., kedd 15:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|