|
|
|
|
- A Magyar Október Párt - 1. folyt.
|
Az első pont - hasonlóan az 1956 októberi követelések első pontjához - azt mondja ki, hogy a megszálló szovjet csapatok azonnal távozzanak Magyarországról, Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből, és nyilvánítsa ki teljes katonai és politikai semlegességét. A második pont a szabadsággal kapcsolatos, mint ahogy ötvenhat is függetlens g, szabadság jelszóval indult harcba. Ennek lényege, hogy érvényesüljön a népfelség elve. A parlament - amely az MSZMP-nek van alávetve gyakorlatilag és nem a nép akaratát tükrözi - oszlassa fel magát, és írjanak ki demokratikus választásokat olyan szabályok szerint, amelyeket népszavazással kell eldönteni. Szűnjön meg az erőszakszervezetek pártirányítása, oszlassák fel a Munkásőrséget, az Ifjú Gárdát és a Magyar Honvédelmi Szövetséget. Legyen független bíráskodás és a parlamentnek felelős kormány. A harmadik pont a magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos. Azokon a követeléseken kívül, amelyeket a többi párt és mozgalom is magáévá tesz - ezeket nem ismételném -, tehát a kollektív jogok biztosítása, autonómia biztosítása és a falurombolás megszüntetése. Ezenkívül mi azt kívánjuk, hogy olyan helyen, ahol többségben élnek magyarok, például Székelyföldön, valós államisággal rendelkező szövetségi állam alakulhasson, olyan állam, amely nagyon sok országban, még a Szovjetunióban is van a kisebbségek számára. - Mennyiben szép vágyálom ezek közül néhány, mennyiben reális lehetőség például az, hogy a varsói szövetségből lépjen ki Magyarország a jelen körülmények között? - Én úgy tudom, hogy épp most jelentette ki Gorbacsov Romániában, hogy aki ki akar lépni a Varsói Szerződésből, az megteheti. Ha tehát valaki azt mondja, hogy ez irreális követelés, akkor voltaképp Gorbacsov szavait vonja kétségbe. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|