|
|
|
|
Szobordöntés Budapesten
|
München, 1989. július 11. (SZER, A mai nap) - Budapesti tudósítónk, Gadó György a tegnapi, Vörösmarty téri szobordöntésről küldött beszámolót. Félreértés ne essék, a tegnap délután lezajlott akció néhány száz résztvevője nem a Szózat költőjének emlékszobrát távolította el talapzatáról - mint hallani fogjuk -, a Kínában folyó megtorlások ellen tiltakoztak. - Hétfőn délután 5 órakor történt a Vörösmarty téren. - Gyuri ne haragudj, mondjál tegnapot. - Jó. Újrakezdem. Gadó György tudósítása egy budapesti szobordöntésről. Tegnap délután 5 órakor történt. Természetesen nem a Szózat költőjének a szobrát döntötték le, hanem a Szabadságszobrot, pontosabban a New York-i Szabadságszobor kínai arcvonásokat mutató mását. A cselekménynek vagy 300 nézője volt. Cselekményt mondok, de cselekvőleges tüntetést kellene inkább mondanom. Magyarul: politikailag happeninget. Ennek a műfajnak régtől fogva mesterei az Inconnu Független Politikai Művészcsoport tagjai. Ott is ők működtek közre, ők készítették el a műanyag szobrot. A tüntetést azonban nem egymaguk szervezték, abból részt vállalt a Fidesz, a Magyar Október Párt, a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági bizottsága, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Népi Ifjúsági Szövetség, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom. Nem volt ez tömeggyűlés, nem is akart az lenni, csak jelképes akció, a szolidaritás kinyilvánítása. Senki sem hiszi, hogy pekingi diákok lemészárolt, majd a Vörösmarty téren összegyűlt kisded sokaság nyomására változtatnak a politikájukon. A demonstárcióval önmagunknak, tisztességünknek tartoztunk, így gondolhatták ezt a rendezők is. (folyt.)
1989. július 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szobordöntés Budapesten - 1. folyt.
|
Szilágyi Sándor megnyitójában rámutatott: egy hónapja tart Kínában a soha meg nem történt ellenforradalmi felkelés megtorlása, és a hatalom ugyanazokkal a hazug szavakkal törekszik igazolni véres tetteit, mint ötvenhat magyar forradalma után a kádári hatalom. 39 napja dúl már a véres terror - mondta Bálnoki József a Magyar Október Párt nevében -, és ez a 39 nap iszonyatosan hosszú idő az üldözöttek számára. A proletárhatalom megvédelmezése, a pekingi gyilkosoknak ez az érve a mi szemünkben a legócskább érv, mert nagyon jól tudjuk, mennyi köze van a proletárságnak az efféle hatalomhoz. Az emberiség immár le akarja vetni az ideológia Nessus-ingét - mondta Bálnoki. Utána Demszky Gábor a Szabad Demokraták Szövetsége részéről kiemelte: a pekingi gyilkosok a reform indulóját fújják, de mi a tetteik alapján ítéljük meg őket. Azokat ölték meg, akik a reformot népi mozgalomként akarták kibontakoztatni. Mi itt Budapesten nem felejtünk el benneteket, kínai diákok - mondta befejezésül Demszky. Berlin, Budapest, Danszk, Tbiliszi, aztán Peking, holnap talán Bukarest, majd megint Budapest? - tette fel a kérdést a Fidesz nevében Rockenbauer Zoltán, majd Adam Michniket idézte. A szocialista államokban minden különbözőségük ellenére egy valami közös: nem lehet élni bennük, meghalni inkább. Ugyan megbocsátják-e majd ők, hogy lemészároltak bennünket? - tette fel végül a szónoki kérdést Rockenbauer Zoltán, azonosságot vállalva a kínai diákokkal. Ez a szolidaritás szólt a fiatalok transzparenseiről is. Gyilkosok, ma gyilkoltok, holnap rehabilitáltok, éljen a szabad Kína - ilyen feliratokat láttam. (folyt.)
1989. július 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szobordöntés Budapesten - 2. folyt.
|
A rövid beszédek elhangzása után az Inconnu csoport fehér védőruhát viselő tagjai hozzáláttak jelképes munkájukhoz. Vörösre festett oldószerrel mázolták be a kínai szabadság műanyagszobrát, majd ledöntötték. A maró vegyianyag hamarosan szétmarta a nőalakot. A sokaság - amelyben szép számmal voltak külföldi turisták - perceken át kitartóan és csöndben figyelt. Mindenki megértette, mi történt. +++
1989. július 11., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|