|
|
|
|
VSZ-dokumentumok 2.
|
A VSZ-tagállamok a jövőben is készek minden érdekelt féllel közösen keresni azokat a megállapodásokat, amelyek révén szakaszosan csökkenthetők, majd maradéktalanul felszámolhatók a nukleáris fegyverek, megvalósulhat a vegyi fegyverek betiltása és megsemmisítése, a hagyományos fegyveres erők radikális csökkentése, a haditermelés fokozatos leépítése, a katonai kiadások lényeges csökkentése és elkerülhetővé válik a fegyverkezési verseny kiterjesztése a világűrre. Elsőrendű feladat a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadó fegyvereinek 50 százalékos csökkentéséről szóló egyezmény kidolgozása. El kell érni a nukleáris fegyverkísérletek mielőbbi felfüggesztését, a rakétatechnológia terjedésének megakadályozását, a békés nukleáris objektumok támadásokkal szembeni védelmét - mutat rá a nyilatkozat. A dokumentum az európai biztonság és stabilitás kulcskérdésének nevezi a hagyományos fegyverek csökkentését, a harcászati nukleáris fegyverek csökkentését és azt követő megsemmisítését, valamint a bizalom erősítését kontinensünkön. A VSZ-tagállamok szerint az európai hagyományos fegyveres erőkről folyó tárgyalások legközelebbi célja az, hogy már a megkötendő alapegyezmény eredményeként egyenlő, közös felső szinten állapodjanak meg a NATO-országok és a VSZ-tagállamok csapatainak létszámában és fegyverzetük fő fajtáinak mennyiségében Európában, s a kontinens egyes térségeiben. Ezeknek az új szinteknek jelentősen kisebbeknek kell lenniük a két félnek jelenleg rendelkezésére álló erők szintjénél. A fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett kell megvalósulnia. A VSZ-tagállamok megállapították, hogy találkoznak álláspontjukkal azok a kiegészítő javaslatok, amelyeket a NATO-tanács közelmúltban tartott legfelsőbb szintű értekezletén fogalmaztak meg az európai hagyományos fegyeres erőkkel kapcsolatban. A VSZ országai most azt várják, hogy a NATO-tagállamok részletezik és a bécsi tárgyalásokon a lehető legrövidebb időn belül előterjesztik ezeket az indítványokat. Így mód nyílhat arra, hogy további konstruktív magatartás esetén már 1990-ben sor kerüljön az elsődleges megállapodások megkötésére. A VSZ-országok szakértői megbízást kaptak arra, hogy operatív módon dolgozzák ki az ezzel kapcsolatos javaslatokat. (folyt.)
1989. július 8., szombat 18:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|