|
|
|
|
VSZ-dokumentumok 1.
|
Bukarest, 1989. július 8. szombat (MTI-tud.) - Elsősorban az európai politikai és katonai helyzetet értékeli, s annak javítására tesz javaslatokat az a nyilatkozat, amelyet a VSZ PTT ülésén, Bukarestben fogadtak el a tagországok. A VSZ tagállamai, hangsúlyozva a NATO-országok álláspontjában a harcászati nukleáris fegyverekről folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban bekövetkezett fejlődést, felhívták a NATO tagállamait, hogy a harcászati nukleáris fegyverek kérdését ne korszerűsítés révén, hanem az ezen eszközök szakaszonkénti csökkentésére irányuló, önálló tárgyalások útján oldják meg.
A nyilatkozat megerősíti, hogy a VSZ-tagállamok külpolitikájának legfőbb célja a béke megszilárdítása, a széles körű és kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztése. Szilárd elhatározásuk mindent megtenni annak érdekében, hogy új megállapodások szülessenek a leszerelés területén, s a leszerelési folyamat visszafordíthatatlanná váljék. A VSZ tagországai nem katonai, hanem politikai eszközökkel kívánják szavatolni a biztonságot, s arra törekszenek, hogy az államközi kapcsolatokban érvényesüljön a nemzetközi jog elsőbbsége, az államok között pedig társadalmi-politikai rendszerüktől függetlenül rendezettek legyenek a kapcsolatok. A dokumentum megerősíti, hogy az államok közötti viszonyban maradéktalanul tiszteletben kell tartani és érvényre kell juttatni az ENSZ Alapokmányának, valamint a Helsinki Záróokmánynak minden elvét, valamint azt is, hogy minden egyes országban fajra, nemre, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül, és minden egyes ember esetében biztosítani kell az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok érvényesülését. A VSZ dokumentuma a jelenkor legfontosabb feladatának a fegyverkezési verseny felszámolását és a leszerelést tekinti. Nyugtázza, hogy a katonai konfrontáció csökkentésének terén már megtörténtek az első lépések, s kirajzolódott annak lehetősége, hogy az államok az értelmetlen és veszélyes katonai versengésről áttérjenek a békés együttműködésre. E kedvező változások ellenére még mindig nem történt gyökeres fordulat a leszerelés ügyében. A VSZ és a NATO is elismerte, hogy megengedhetetlen egy új háború, ennek ellenére a katonai szembenállás szintje továbbra is veszélyesen magas. (folyt.)
1989. július 8., szombat 18:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|