|
|
|
|
Amerikai válasz
|
München, 1989. július 7. (SZER, A mai nap) - Gorbacsov szovjet államelnök a strasbourgi Európa Tanácsban mondott beszédében fegyverzetcsökkentési javaslatokat is tett - mint híreinkből tudhatják -, Bush amerikai elnök ezekre elutasítóan reagált. Következő hírmagyarázatunkban a javaslatot és az elutasítás hátterét világítjuk meg. - Nem teljesen érthető, hogy miért szedte elő a szovjet elnök Strasbourgban azt a korábbi javaslatát, amely szerint Moszkva hajlandó lenne bizonyos egyoldalú csökkentésre európai harctéri nukleáris fegyvertárában, ha a NATO beleegyezik a tárgyalások megkezdésébe, ezeknek a fegyvereknek a teljes leszereléséről. A szovjet pártfőtitkár hangoztatta ugyan, hogy nem törekszik éket verni Amerika és a nyugat-európai NATO-tagállamok közé, és annak a bizonyos nagy európai háznak az építését nem lehet az Egyesült Államok részvétele nélkül elképzelni - említett javaslata azonban szöges ellentétben áll ezzel a kijelentésével. A harctéri atomfegyverek ügye az év elején volt napirenden a NATO-ban és a nyugati védelmi szövetség tagállamai csak hosszú és nehéz vita után voltak képesek megegyezni az egységes álláspontban, ami a következőképpen foglalható össze: a harctéri atomfegyverek csökkentéséről csak akkor kezdenek tárgyalást a Varsói Szerződéssel, ha már megegyeztek a hagyományos fegyverzetű erők kölcsönös csökkentésében, és megkezdődik ennek az egyezménynek a tényleges végrehajtása is. Mint tudjuk, egyelőre még csak a tárgyalások kezdődtek el a hagyományos fegyverekről. A NATO-nak elsősorban stratégiai oka volt arra, hogy így döntsön. A hagyományos fegyverzetű erők terén a Szovjetunió ugyanis olyan arányú számszerű és strukturális előnyben van a NATO-val szemben, amely képessé teszi gyors támadásra. (folyt.)
1989. július 7., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|