|
|
|
|
Kende Péter értékelése Kádár Jánosról
|
München, 1989. július 6. (SZER, Késő esti mai nap) - Kádár János személyiségéhez és működéséhez Párizsból Kende Péter fűz kommentárt: - Kádár János személyével kapcsolatban a történelem két kérdést tett fel. Az egyik: hogy mekkora volt a bűnrészessége az 1956-os népforradalom leverésében? A másik: hogy mekkora érdem tulajdonítható neki az 1960-as 1970-es évekbeli magyarországi helyzet viszonylag kedvező alakulásában. Az első kérdésre nem könnyű válaszolni, mert még mindig nem derült fény arra, hogy 1956. november 1-én Kádár szabad elhatározásából állt át az oroszokhoz, vagy kényszer hatása alatt. De még ha az utóbbi feltevést fogadjuk is el: Kádár kétségtelenül a beletörődő áldozatok fajtájába tartozik, abba, amely félelemből tevékeny cinkosságot vállal. Történelmileg szerepével kapcsolatban az a fontos, hogy Moszkvának szüksége volt Kádárra és a hozzá hasonló közreműködőkre, vagyis felelőssége - és a hozzá hasonlók felelőssége - végső soron arányban áll az elkövetetett bűnökkel és hibákkal. Ezt egyébként Kádár János maga is tudta, és egyfajta modern Macbethként, azaz színtelen belső gyötrődéssel élte át az utóbbi évtizedeket. Ami a másik kérdést illeti, ott sem könnyű a válasz. Valami érdeme nyilván volt Kádár Jánosnak abban, hogy Magyarországon kedvezőbb életkörülmények alakultak ki, mint a szoszédos országok nagy részében. De mennyire volt a politikája tudatos eltérés a mindenkori szovjet modelltől? Mit értett meg Kádár János az 1968-as reformot előkészítő gazdasági szakemberek elképzeléseiből és javaslataiból? Valószínűleg csak annyit, hogy lazítani kell a tervgazdaság szorításán. Hiszen ha többet értett volna a dolgokhoz, nem engedte volna megállítani, sőt visszacsinálni az 1968-as reformot, és akkor Magyarország talán nem zuhant volna olyan mélyre az utolsó évtizedben. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|