|
|
|
|
- A VSZ bukaresti csúcstalálkozója - 1. folyt.
|
A keményvonalas országok: Bulgária, Csehszlovákia, Kelet-Németország és Románia vezetői félnek a magyarországi, lengyelországi és szovjetunióbeli reformfolyamatoktól. Ezúttal azonban nem a katonai beavatkozástól való félelemről van szó, sokkal inkább arról, hogy az ezekben az országokban megvitatott és gyakorlatba átültetett elképzelések kihatással lehetnek saját rendszereikre és saját népük is reformokat követelhet. Ebben az évben különös dolog történt. Kelet-Németországban betiltották egy hivatalos szovjet kiadvány árusítását. A helyzeten tovább rontott a lengyel Szolidaritás szakszervezet sikere, melyet legutóbb a parlamenti választásokon aratott, valamint a magyarok tervei a többpártrendszer bevezetésére. A legsúlyosabb nézeteltérések és legélesebb viták azonban Magyarország és Románia között figyelhetőek meg. A dolog ironiája, hogy Románia azzal szokott büszkélkedni, hogy a Varsói Szerződés legfüggetlenebb tagországa. Idegen, más szóval szovjet csapatokat nem lehet román földön állomásoztatni, és közös hadgyakorlatokat sem tartanak Romániában. 1980-ban Románia volt az egyetlen keleteurópai ország, mely nem szavazott az ENSZ határozata ellen, mely elítélte Afganisztán szovjet invázióját. Most Románia a Varsói Szerződés nagyobb egységét szeretné megteremteni, hogy elhárítsa azt a veszélyt, melyet az ország vezetősége szerint a reformelképzelések jelentenek. Románia nemcsak hogy veszélyesnek tartja a magyarországi politikai fejleményeket, hanem fel is bőszítették a romániai emberi jogok helyzetét ért magyar bírálatok -, különös tekintettel a romániai magyar kisebbségre. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|