|
|
|
|
Nyílt levél Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek (OS)
|
1989. július 3., hétfő - Tisztelt Miniszter Úr Az Egyházfórum Közéleti Bizottsága és az Újszegedi Hazafias Népkör Szegeden fórumot rendezett a lelkiismereti- és vallásszabadságról szóló törvény előkészületei kapcsán a vallásszabadságról. Ezen a jelenlévők az alábbi követelésüknek adtak hangot, melyekről Önt levelünkben tájékoztatjuk. Kérjük az Egyházpolitikai Titkárság haladéktalan megszűntetését, mert annak egy minisztertanácsi hátározattal való létrehozása sérti a jogrendet, és semmibe veszi a törvényhozás jogkörét azáltal, hogy kész tányek elé állítja az Országgyűlést. Csatlakozunk az SZDSZ, MDF és a Márton Áron Társaság azon álláspontjához, hogy a megalkotandó vallásszabadságról szóló törvény következetesen valósítsa meg az állam és az egyház különválasztását, biztosítsa az egyházak, vallási közösségek belső autonómiáját, beleértve a minden egyházra kiterjedő főkegyúri jogról való lemondást. Aggályos továbbá az Országos Vallásügyi Tanács állami kezdeményezésű felálliíása is. Távlatilag elképzelhető ugyan, hogy a társadalomban - az egyházak hagyományos, kulturális súlya folytán - felmerül az igény az állam szerveivel való rendszeresített konzultációra, de ezt csak akkor és úgy tudjuk elképzelni, ha az egyházak a szabad társadalomban már megtalálták helyüket, a jogrend garanciái, elvei, szellemisége meghonosodott. Addig azonban mindenféle állami szerv, szervezet - a közhasznú tevékenységen túl - akadálya az egyház identitása visszanyerésének és annak, hogy valóságos szabadságát élvezhesse. Az egyházak népének többsége ezt akkor is kívánatosnak tartja, ha ez ellenkezne egyes - állami bizalom alapján kinevezett - vezetőinek érdekeivel. Kérjük továbbá, hogy a lelkiismereti - és vallásszabadságról szóló törvény megalkotásával várják meg az új alkotmányt egyrészt, mert a vallásos emberek és az egyházak - egyáltalán nem saját hibájukból, hanem történelmi kényszerhelyzetükből fakadóan - még nem készülhettek fel a törvénytervezet vitájára, másrészt a jelenlegi összetételű parlamentet nem találjuk alkalmasnak e sarkalatos törvény megalkotására. Szeged, 1989. június 30. Szívélyes üdvözlettel a fórum résztvevőinek nevében: Egyházfórum Közéleti Bizottság Szeged (OS)
1989. július 3., hétfő 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|