|
|
|
|
Aratósztrájk
|
München, 1989. június 29. (SZER) - Egy évvel ezelőtt futótűzként terjedt a hír: tüntetnek a kiskőrösi szőlősgazdák. Akkoriban ez még igencsak merész formája volt a nemtetszés kinyilvánításának, és az agrárpolitika akkori felelősei jobbnak látták az azonnali kapitulációt - a legsürgetőbb követeléseket teljesítették. A mai aratósztrájk követeléseit - legalábbis hosszú távon - csak a mezőgazdaság szerkezetének teljes átalakításával lehetne kielégíteni. Hallgassák meg Rajki László hírmagyarázatát: - Nemakarásnak, jobban mondva -aratásnak nyögés a vége - időszerűsíthetjük a közmondást. Idén a mezőgazdaság nyög az agrárolló szorításában, mint azt a ma felvonuló kombájnok tiltakozó motorzaja is érzékeltette. De hogy nem sokáig tűri már a parasztság a budapesti kormány modern padlássöprő politikáját, azt bizonyítja ez a demonstráció, illetve a világosan megfogalmazott követelések és jelszavak is. Vége már annak az időnek, amikor utasítani lehetett a téeszeket hogy miből mennyit vessenek. Ha a kommunisták nem teljesítik a jogos feltételeket, akkor nem, vagy alig vetnek ősszel, és gabona helyett is rissz-rossz nehézipari termékeket gyártanak, amelyeknek sokkal nagyobb a nyeresége. A népet akarjuk eltartani és nem a bankokat - hirdette ma az egyik felirat, érzékeltetve, hogy ez a probléma nem csupán az alacsony felvásárlási árakra vezethető vissza, hanem rendkívül összetett. A hitelezési és váltófizetési gyakorlat, az állami exportmonopólium, a kétszámjegyű infláció, a kereskedelemmel, feldolgozóiparral szembeni teljes kiszolgáltatottság felemésztette a növénytermesztés és állattenyésztés nyereségét, az adó és társadalombiztosítási prés adta a kegyelemdöfést. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Aratósztrájk - 1. folyt.
|
Többe kerül már a leves, mint a hús. A hivatalosan átszámított 12 ezer forintos világpiaci ár egyharmadát sem fizetik 1 tonna búzáért, így az önköltséget sem fedezi a bevétel. A budapesti kormány csak egyes részkérdésekben engedett, de a lényegben, az ár-, hitel- és kiviteli politikában nem. Valószínűleg úgy számol, hogy a mai figyelmeztető tüntetés ellenére a nagyon jónak ígérkező termésből rekordhasznot könyvelhet el, amivel csökkentheti az államháztartás deficitjét, a nyugati adósságot, aztán majd jövőre kiszúrja valamilyen alamizsnával a mezőgazdaságból élők szemét. De téved. A falvak népe végre nem enged jogos jussából. A tsz-tüntetéshez ma több helyen csatlakoztak a kistermelők is, a Magyar Demokrata Fórum és a Kisgazdapárt szervezetei pedig számos megyében szolidaritást vállaltak a felvonulókkal. A résztvevők közül pedig sokan úgy nyilatkoztak, hogy ez csak a kezdete a totális árháborúnak. Az idei aratás sok mindenben különbözik az eddigiektől. Először fordul elő az ország történetében, hogy nem örül a parasztság a rekordtermésnek, pedig az időjárás kedvezett, a világpiaci árak emelkednek, mégis gyengén fizet a gabona a termelőknek. A budapesti kormány a lehető legrosszabb gazdaként herdálja a föld bőséges ajándékát, nem teljesíti a falvak népe jogos követeléseit, nem hajlandó biztosítani a nehéz munka tisztességes hasznát. A mai figyelmeztető kombájnos tüntetés sem késztette jobb belátásra a hatalom jelenlegi birtokosait. Ismét beigazolódott, hogy a kommunista agrárpolitikát hiába igyekeznek báránybőrbe bújtatni: egyre növekvő étvágyú farkas, amely nemcsak a jelent, a jövőt is felfalja. Meg kellene már végre érteni, hogy a magyar mezőgazdaság nem a csődépítő pártállamot, hanem elsősorban önmagát és a lakosságot akarja eltartani. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Aratósztrájk - 2. folyt.
|
Az egyik felvonuló kombájnon olvashatták a feliratot: - Inkább most álljon be a sorba, mint holnap kenyérért Világosan jelezve, hogy a kormány nemakarásának jövőre jön a böjtje. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|