Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (1. rész)

1989. június 29., csütörtök - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek a Parlamentben csütörtökön délután folytatott középszintű megbeszélésükön megállapodtak a gazdasági és a szociális válság leküzdésének stratégiai feladatairól tárgyaló munkabizottságok felállításáról. A megbeszélésen a tárgyaló delegációkat Iványi Pál, Szakolczay György és Sándor László vezették.

A megállapodás értelmében hat témakör áttekintésére hoztak létre
munkabizottságot. A felenként 5-5 főből álló csoportok áttekintik a
gazdasági válság (eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció, stb.)
kezelésének stratégiai kérdéseit; a gazdasági válság szociális
következményeit és kezelésének módjait; a tulajdonreform témáját,
különös tekintettel az állami vagyon átalakulására; a földtulajdon
és a szövetkezeti törvény kérdéseit; a költségvetési reform és az
államháztartási törvény kérdéseit; a versenyjog és a monopolellenes
szabályozás, a vállalkozás ok jogi akadályai lebontásának témáját.

    A bizottságok két héten belül kezdik meg szakértői szintű
tárgyalásaikat. A munkájukat összefogó középszintű bizottság mintegy
6 hét múlva ül össze, hogy áttekintse a munkabizottságok
tárgyalásain elért eredményeket, illetőleg az esetlegesen felmerülő
problémákat. A felek ugyanakkor megállapodtak abban, hogy
bármelyikük javasolhatja a középszintű bizottság összehívását, ha
azt szükségesnek tartja.



     x x x



    A középszintű megbeszélések megkezdése előtt a politikai
egyeztető tárgyalásokon résztvevő harmadik tárgyaló fél
nyilatkozatot juttatott el a sajtó képviselőihez. Ebben a harmadik
oldalt képviselő társadalmi szervezetek és mozgalmak kijelentik,
hogy sérelmet szenvedett a felek által június 21-én aláírt
megállapodás. Nem valósult meg ugyanis a dokumentum azon szakasza,
hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat.
A harmadik oldal kifogásolja, hogy a kormány első olvasatban az
Országgyűlés elé terjesztette az államháztartási reform
koncepcióját. (folyt.köv.)


1989. június 29., csütörtök 21:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (2. rész)

Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és
szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (2.
rész)



Ez annak ellenére történt, hogy az MSZMP tárgyaló delegációja
kötelezettséget vállalt, miszerint a június 21-ei megállapodás
kiterjed a törvényalkotás minden fázisára, vagyis azok első
olvasatban történő tárgyalására is.

    A nyilatkozatot a harmadik oldal a középszintű megbeszéléseken
is ismertette. A tárgyalások befejezése után erről, valamint a mai
megbeszélések fontosabb mozzanatairól nyilatkozott az MTI
munkatársának a három oldal egy-egy képviselője.

    A harmadik oldal állásfoglalásával kapcsolatosan Szénási Pálné
(MSZMP) elmondta: a dokumentumban kifogásolt anyag nem
törvényjavaslat, hanem egy reformkoncepció, így a Parlament elé
terjesztése nem tekinthető a politikai egyeztető tárgyalásokon részt
vevő felek június 21-ei megállapodása megsértésének. Éppen ezért úgy
vélte, hogy a koncepció parlamenti vitája semmilyen formában nem
keresztezi a háromoldalú tárgyalásokat. Hozzátette: senkinek nem
lehet érdeke, hogy az államapparátusban ne folyjanak szakértői
munkák. Márpedig a parlamenti vita elhalasztása épp ezeket a
munkákat hátráltatta volna.

    Szakolczay György (Ellenzéki Kerekasztal) közölte, hogy az EK
csatlakozott a harmadik oldal álláspontjának. Ugyanakkor reményét
fejezte ki, hogy e technikai problémát meg lehet oldani, s a mostani
vita nem zavarja majd tartósan a politikai egyeztető tárgyalások
menetét. Hozzáfűzte: az Ellenzéki Kerekasztal a főbizottság szintjén
tett egy általános javaslatot, miszerint helyes lenne koordinációs
bizottságot létrehozni azoknak a ,,játékszabályoknak,, a
kidolgozására, amelyeknek ismerete kizárja a mostanihoz hasonló
problémák keletkezését. Ez az indítvány egyébként egybecseng Csehák
Juditnak a mostani középszintű tárgyalásokon elhangzott
kijelentésével. A miniszterasszony ugyanis hangsúlyozta: olyan
,,játékszabályok,, kidolgozására törekszenek, amelyek szavatolják a
tárgyalások zökkenőmentességét.

    Lajtai György (harmadik oldal) kifejtette: a harmadik oldalon
helyet foglaló szervezetek komolyan veszik az eredeti írásos
megállapodást, és most úgy érezték, hogy az államháztartási
koncepció napirendre tűzésével csorbát szenvedett a dokumentumot
aláírók szavahihetősége. Hozzátette: személyesen érdeklődött az
Országgyűlés ügyrendi bizottságánál, hogy napirendre kerül-e a
mostani parlamenti ülésszakon az államháztartási koncepció. Akkor
azt a választ kapta, hogy nem. Ez a momentum is indokolhatja a
harmadik oldal aggodalmát - mutatott rá. (folyt.köv.)


1989. június 29., csütörtök 21:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (3. rész)

Politikai egyeztető tárgyalások - Megállapodás a gazdasági és
szociális kérdésekről tárgyaló munkabizottságok felállításáról (3.
rész)

    A középszintű megbeszélésekről szólva Lajtai György elmondta,
hogy szó esett a tárgyalások nyilvánosságáról is. Ezen kívül
eszmecserét folytattak a parlamenti törvényhozási folyamat és a
politikai egyeztető tárgyalások keretében folyó gazdasági
megbeszélések összefüggéséről, különös tekintettel arra, hogy a
mostanihoz hasonló esetek a továbbiakban ne fordulhassanak elő.
(MTI)


1989. június 29., csütörtök 21:11


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD