|
|
|
|
Magyar fejlemények - A The Times és a The Guardian vezércikke (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. június 27. kedd (MTI-tud) - A The Times ,,Kollektívan Nyugat felé,, , a The Guardian pedig ,,Magyarország válasza,, címmel kedden vezércikkben foglalkozik a hétvégi politikai fejleményekkel.
A The Times bevezetőben kiemeli, hogy ,,eltúlzottnak bizonyultak a múlt heti budapesti bizalmas híresztelések Grósz Károly politikai elhalálozásáról, az MSZMP főtitkára a helyén maradt,,. ,,A párt négytagú kollektív vezetésének létrehozása - amelyben Grósz úr 3:1 arányú kisebbségben van a radikális reformerekkel szemben - mindazonáltal fontos lépés Magyarországnak a ,demokratikus szocializmustól, a demokrácia felé vezető útján,, - hangoztatja a vezércikk. ,,Az igazi hatalom most a politikai liberalizálás párton belüli szószólói kezében van,, - írja, majd felveti: ,,kérdés, vajon Grósz bekerítésének ez a lovagias módszere eléggé radikális-e. Ezzel megakadályozták ugyan a szakadást, de annak az árán, hogy késleltetik a párt átalakulását. Ilyen kérdésnek még a puszta felvetése is kicsinyes akadékoskodásnak tűnhet. Kelet-európai mértékkel mérve szédítő a magyarországi politikai változások üteme.,, A továbbiakban visszatekint az elmúlt egy év eseményeire, kiemelve, hogy Nagy Imre és mártírtársai temetésén ,,a szónokok szabadon elítélhették mind a pártot, mind a szovjet csapatok jelenlétét.,, Ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy Pozsgay Imre figyelmeztetett a szovjetellenes megnyilvánulások veszélyességére. ,,Magyarország a kommunizmusból a szavazóurnákon át tör utat a változás felé. A párt szerepe döntő, mivel nem egyszerűen a régi rendszer aláducolásával próbálkozik, mint azt Lengyelországban teszik, hanem új rendszert kísérel meg létrehozni. Sürgős feladat, hogy felgyorsítsák az átalakulási periódust, mert amíg nem lesz választott kormány a posztján, addig valószínűleg függőben maradnak a gazdasági reformok, amelyekre Magyarországnak annyira szüksége van,, - hangoztatja. (folyt.)
1989. június 27., kedd 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar fejlemények - a The Times és a The Guardian vezércikke (2.rész)
|
A The Times vezércikke befejezésül rámutat: sok függ Pozsgay Imrétől, akiről ,,az ellenzék azt gyanítja, hogy államelnöki jelöltsége azt az eltökéltségét rejti, hogy megtartsa a hatalmat a maga és a párt számára,,. Emlékeztet Pozsgay Imre nyugat-berlini beszédének a reformokra, illetve a kínai fejleményekre vonatkozó részeire, s végül ezt írja: ,,(Pozsgay) ambíciózus célja, hogy Magyarországot Nyugat felé mozgassa. Minél tovább tart ez a folyamat, annál nagyobbak az esélyek a párt reakciós elemeinek újrarendeződésére,,. A The Guardian azzal kezdi vezércikkét, hogy Budapesten senki sem tud válaszolni arra a kérdésre, ,,ki a főnök,, , de a lap szerint ez nem is olyan rossz dolog. Emlékeztet az egyszemélyi vezetés évtizedeire és kiemeli, hogy a most létrehozott négytagú pártelnökségben 3:1 arányú ,,óriási erejű,, többségben vannak a Grósz Károllyal szemben álló személyiségek. Méltatja Nyers Rezső személyét, kiemeli Pozsgay Imre államelnöki jelölését, hozzáfűzve, hogy ő lehet ,,Magyarország Gorbacsovja,,. ,,Mindezek sem biztosíthatják azonban a reform problémamentes útját. Amint arra a kínaiak tragikus módon rájöttek, nehéz ügy a lövészárkokba beásott pártbürokratákkal ujjat húzni. Harminc év múltán senki sem számít arra, hogy tankok dübörögnek be a Hősök terére - a tankok 1956-ban is szovjetek és nem magyarok voltak. Azonban kényes egyenletet kell megoldani a politikai pluralizmus mindeddig ki nem próbált útján,, - hangoztatja a The Guardian. A lap szerint a legutóbbi közvéleménykutatás eredményei (a lakosság 68 százaléka bízik Pozsgay Imrében, 50 százaléka Grósz Károlyban, a párttagok közül 78 százalék szavazott bizalmat Grósznak és 20 százalékkal kevesebb Pozsgaynak) adják meg a magyarázatát annak, hogy Pozsgay Imre inkább nemzeti, mint pártvezetőként lép fel. (folyt.)
1989. június 27., kedd 12:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar fejlemények - a The Times és a The Guardian vezércikke (3.rész)
|
,,Ami a szovjet tényezőt illeti - folytatja - ez lökésszerűen a visszájára fordult. Pozsgay tegnap méltatta Gorbacsov reformjait és figyelmeztetett, hogy rendkívül veszélyesek lennének ,anti-szovjet megnyilvánulások, Magyarországon. A párt nyílt megbélyegzése, akár a FIDESZ aktivistáitól, akár román provokátoroktól ered, ürügyet adhat a beavatkozásra a párt dogmatikus baloldala és a még mindig ennek ellenőrzése alatt álló fegyveres milícia részéről. A legnagyobb kérdés, amire csak a jövő tavaszi választások adhatnak választ, az, vajon kivel kötnek szövetséget a kommunisták koalíciós kormány alakítására. A városi szavazatok elfogadható hányadát megkaphatják, de nagyon rosszul szerepelhetnek vidéken. Senki, még Pozsgay sem tarthatja biztonságosnak, hogy az MSZMP hatalmának egy tollvonással történő eltörlése fölött elnököljön,, - fejeződik be a The Guardian vezércikke.+++
1989. június 27., kedd 12:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|