|
|
|
|
Horn - bécsi előadás (3.rész)
|
Ezután a magyar külügyminiszter a hallgatóságtól kapott kérdések alapján igen sok időszerű kérdésről fejtette ki véleményét. Elmondta, hogy a magyar-román viszonyban a két ország politikájának különbözősége miatt továbbra is feszültségek vannak. Magyar álláspont szerint azonban a romániai nemzetiségek helyzete nem a kétoldalú viszony kérdése, hanem a nemzetiségi jogokat illetően Románia által is vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésének problémája. Magyarországnak nincs semmiféle területi követelése Romániával szemben, de azt célszerűnek tartja, hogy állítsák vissza az egykor már létrehozott erdélyi magyar autonóm tartományt - mondotta. A miniszter egyértelmű nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a magyar reformok elszigetelik-e az országot a Varsói Szerződésen belül. Rámutatott: a magyar reformtörekvések szinte azonosak a szovjet és lengyel törekvésekkel, a többi VSZ-állam közül pedig az NDK-val, Csehszlovákiával és Bulgáriával megfelelő az együttműködés és igen közeliek az álláspontok minden olyan kérdésben, amely a VSZ illetékességi körébe tartozik, mint például a leszerelési ügyek. Az olyan kérdések, amilyen a pluralizmus, a többpártrendszer, a piaci mechanizmus elfogadása vagy elutasítása, nem tartoznak a szövetségre, ezekben minden országnak joga van önállóan dönteni. Horn képtelenségnek minősítette az egykori magyarellenes ,,Kisantant,, feléledését, s elutasította az erre vonatkozó spekulációkat is. Kijelentette, hogy Magyarországnak nem szokása bírálni más országok politikáját, s a június 16-ikán és a rá következő napokban a magyar politikát illetően elhangzott nyilatkozatokra magyar részről csak azért válaszoltak, mert nem lehetett szó nélkül hagyni igaztalan megállapításokat. Az európai integrációval kapcsolatos magyar elgondolásokról feltett kérdésekre válaszolva a külügyminiszter közölte, hogy Magyarország szeretné felgyorsítani az EK-val a kereskedelmi korlátozásokról tavaly kötött megállapodás végrehajtását, és arra törekszik, hogy a Közös Piaccal egyfajta szabadkereskedelmi megállapodás is jöjjön létre. A Közös Piacba való belépés azonban nincs napirenden, akárcsak az EFTA-hoz való magyar csatlakozás sem. Az EFTA-val Magyarország szoros együttműködést kíván, s ehhez a most lezajlott bécsi megbeszélések során az osztrák vezetők is támogatásukat ígérték - mondotta. (folyt.)
1989. június 26., hétfő 20:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|