|
|
|
|
NSZK: az MSZMP KB sajtóvisszhangja (2.rész)
|
A lap szerint a négytagú elnökségben Németh Miklós viseli a legnagyobb kockázatot - koránál és annál a hivatalánál fogva, amelyet már mentesített a párt gyámkodása alól, és amely a magyar történelem tanúsága alapján a válságokban nemzeti értelemben mindig a legkiemelkedőbb volt. A párt - írja - lemondott arról, hogy Magyarország jövőjét egyedül és kizárólag a maga kénye-kedve szerint alakítsa. Tudomásul kellett azonban vennie, hogy szem előtt kell tartania Magyarország geopolitikai helyzetét és a négy évtizeden át kialakított kapcsolatokat. A magyarokat nem óvja meg történelmi rémképek felmerülésétől az a körülmény, hogy a szovjet vezetés nemcsak eltűri a magyar fejlődés egyéni jellegét, hanem egyben el is ismeri, sőt némileg még utánozza is. A Központi Bizottság munkáját, összetartását a lap úgy értékeli, mint amely azt is jelzi: a magyar törekvések lényegétől nem térnek el. A Stuttgarter Zeitung ,,Nyugati irányban,, című hírmagyarázata szerint az új pártvezetésben egyértelműen a haladó reformerok tartják kezükben az ellenőrzést. Grósz Károly, aki most a vezetést három más társával osztja meg, szintén nem éppen egy dogmatikus irányvonalnak a képviselője, hanem inkább óvatos politikus: megpróbál hidat verni az ortodoxok és az előretörekvő újítók között. Ezzel ellenségeket szerzett magának: az erélyes reformerek szemében már hátramozdító, a visszahúzó erők pedig immáron vezetésre alkalmatlan puhánynak tartják. A vezető baden-württembergi újság azonban a leglényegesebbnek azt tartja, hogy a magyar párt vezetése a vélemények pluralizmusának, a nyílt eszmeegyeztetésnek és a gondolati versenynek szavatolásában látja a demokrácia megvalósításának útját, s ezt maga a párt vívta ki. Az a körülmény, hogy az MSZMP elnöke a kommunisták által egykor felmorzsolt szociáldmokratáktól érkezett, és most ő a magyar párt legmagasabb képviselője, vitathatatlan jelképe a magyar párt demokráciát óhajtó szilárd akaratának. S ez még fontosabb tényező a népszerű Pozsgay Imre előretörésénél és Grósz Károly gyengülésénél is. A kommunisták már a szabad választások megrendezése előtt a maguk felszabadultságának érzetével tekinthetnek a jövőbe - így a polgári lap. (folyt.)
1989. június 26., hétfő 15:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|