|
|
 |
|
 |
MSZMP - hírügynökségi visszhang 1. rész
|
Budapest, 1989. június 25. vasárnap (TASZSZ, ADN, Tanjug, AP, Reuter, AFP, dpa) - Az MSZMP-n belüli reformszárny egyértelmű előretörésének minősítik a KB kétnapos ülésén elhatározott személyi és szervezeti változásokat a hírügynökségek. A világ nagy hírszolgálati irodái részletes tudósításokban adtak hírt a tanácskozásról, amelyet rendkívül fontos eseménynek neveztek.
A TASZSZ nemcsak a KB-ülésről közölt tényszerű és tartalmas
jelentést, hanem részletesen bemutatta Nyers Rezső életútját is. A
szovjet hírügynökség kitér arra, hogy a párt új elnöke a
felszabadulás után a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének
titkárhelyettese volt, s hogy 1948-ban az MDP megyei szervezőtitkára
lett. Megemlíti, 1974-ig KB-titkár volt, majd minden kommentár
nélkül 1981-től folytatja életrajzának ismertetését. A
tanácskozásról szóló beszámolójában a TASZSZ rámutat, hogy a döntést
,,elmélyült vita után hozták,,. A szovjet hírügynökség utal arra,
hogy az operatív irányítás céljára hozták létre az elnökséget, s
hogy kibővítése után a PB a politikai végrehajtó iroda szerepkörét
tölti be. A TASZSZ megemlíti azt is, hogy Berecz Jánost érdemei
elismerése mellett felmentették KB-titkári tisztségéből.
Az ADN hírügynökség néhánysoros jelentésében csupán regisztrálta
a történteket. Hasonlóképpen tett az Új Kina. A Tanjug viszont
részletes magyarázatot fűzött jelentéséhez, amelyben kiemeli azt,
hogy a reformista Nyers megválasztásával betöltötték az elnöki
tisztséget, amely Kádár Jánosnak a politikai életből történő
távozása óta üres volt. A plénum - írja a jugoszláv hírügynökség - a
reformerők újabb nagy győzelme volt. A Tanjug emlékeztet arra, hogy
Nyers Rezső az 1968-as gazdasági reform szellemi atyja volt.
Következetessége miatt egy időre a politikai élet oldalvonalára
szorult: 15 évvel ezelőtt eltávolították a PB-ből, amelynek nyolc
éven át tagja volt, s egyúttal felmentették gazdasági KB-titkári
tisztségéből is - mutat rá a Tanjug, s megemlíti, hogy Pozsgay Imre
és Németh Miklós szintén a reformszárnyat képviseli, s csak ,,Grósz
Károly tartozik ahhoz az irányvonalhoz, amely mérsékeltebb
változásokat részesít előnyben,,. (folyt)
1989. június 25., vasárnap 10:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|