|
|
|
|
Varsói Szerződés-beli ellentétek
|
Köln, 1989. június 21. (DLF, Esti világhíradó) - Egy kerítés szeli át a keleti tömböt. A románok emelték a magyar határon. A kerítésnek az a feladata, hogy a szabadabb Magyarországba igyekvő menekülteket tartóztassa fel. Ez a helyzet kísértetiesen hasonlít a belnémet határmenti állapotokra. Ez a kerítés Magyarország és Románia közötti ideológiai árkot is szimbolizálja, mi több, még a keleti tömbön belül uralkodó ideológiai ellentéteket is. Tudósítónk jelenti: - A keleti tömb monolitikus építményének szétesését már évek óta megfigyelhetjük és csupán az idő kérdése volt, hogy mikor vetik magukat nyíltan a reformokra a fékező erők és mikor létesítik kerítésüket. Az első lépést Milos Jakes, a csehszlovák pártfőtitkár tette meg. Az elmúlt héten még barátságos hangnemben ajánlotta fel, hogy támogatja a magyar és lengyel pártot a szocializmus megújításában. Jakes kijelentette, hogy aggádik a szocializmus sorsa miatt a szomszéd elvtársaknál. Csakis a párt indíthat el változásokat - hangzoztatta - és nem szabad előfordulnia, hogy a párt kezéből kicsússzon a dolgok folyásának ellenőrzése. Az elmúlt pénteken elfogyott néhány prágai elvtárs türelme. Az ok: az igazsságtalanul kivégzett Nagy Imre és társainak rehabilitálása, illetve az ünnepélyes temetés Budapesten. Jan Fojtik, a párt főideológusa ezúttal nem tett lakatot a szájára. Felszólította a szocializmus hű erőit Magyarországon, hogy akadályozzák meg az antiszocialista erők támadását. (folyt.)
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Varsói Szerződés-beli ellentétek - 1. folyt.
|
Mintha a csehek koncentrált akciót hajtottak volna végre Magyarország ellen, ugyanis ugyanazon a napon a románok azt vetették a bukaresti magyar nagykövet szemére, hogy antiszocialista tüntetés zajlott le Budapesten - és ez még nem minden. Ceausescu román diktátor a szocializmus és a kommunizmus ellen irányuló antiromán, sőt fasiszta tüntetésről beszélt Nagy Imre temetésével kapcsolatban. A kínai események után egyszerre és nyíltan foglalt állást a prágai és a bukaresti rezsim. Ez az eretnek Gorbacsovval szembeni pozíciót jelent, akit olyan szívesen fogadtak az eddigi ideológiai ellenség országában, a Német Szövetségi Köztársaságban. A párbeszéd helyett megmerevednek a frontok. Ebben Moszkva is bűnös. A Brezsnyev-doktrínát ugyan elvetette a Kreml, és maga Gorbacsov is tagadja ennek létét. A testvérállamokban hatalmon lévő rezssimeket azonban még évekkel ezelőtt Moszkva iktatta be, és azóta is gyámsága alatt tartotta ezeket. És most saját felelősséget akar adni ezeknek a rezsimeknek, holott sohasem tanulták, hogyan kell ezzel bánni, és ez nehezükre is esik. Következésképpen ragaszkodnak azokhoz a régi dogmákhoz és módszerekhez, melyekkel idáig legitimitálták uralmukat. Ráadásul Prága és Bukarest még nem áll a lakosság kényszerítő nyomása alatt. A csehek és szlovákok - néhágy kivételtől eltekintve - a belső emigráció és mély reményvesztettség útját választották. A rabszolgasorba taszított és kiéheztetett románokhoz hasonlóan ők is Gorbacsovtól várják a megváltást. És valóban, ennek lehetősége a szovjet pártfőtitkár kezében nyugszik. Csupán azon gondolatok mellett kellene hitvallást tennie, melyeket már nyilvánosságra hoztak a Szovjetunióban. (folyt.)
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Varsói Szerződés-beli ellentétek - 2. folyt.
|
Oleg Rumjancev (?) a Szovjet Tudományos Akadémia egyik munkatársa például így fogalmazott: "Súlyos bűn és erkölcsi felelősség nehezedik ránk egy egész nemzet tavaszi reményének megsemmisítése miatt." Gorbacsov szájából származó hasonló szavak megnyithatnák a vágy zsilipét, mely több emberséget szeretne látni a szocializmus arculatán. Gorbacsov szerint a németek építették a berlini falat, éppen ezért ez nem az ő fala. A prágai tavaszt azonban a szovjetek fojtották el. Így ez Gorbacsov ügye, hogy ezt a tényt elismerje és igazságtalannak minősítse. Ha a szovjet pártfőtitkár ezt nem teszi meg, akkor szakadást idéz elő Keleten és ez senkinek sem használt, még a nyugatiaknak sem. Rumjancev szerint a kelet-keleti párbeszéd a kelet-nyugati dialógus legfontosabb része. A párbeszédet kellene elmélyíteni és nem ideológiai különbségeket. +++
1989. június 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|