Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (1. rész)

1989. június 21., szerda - Az MTI munkatársai a plenáris tárgyalás befejeztével rövid nyilatkozatokat készítettek a tárgyaláson résztvevőkkel. Szűrös Mátyástól, a plenáris politikai érdekegyeztető tárgyalások elnökétől, az Országgyűlés elnökétől arra kértek választvárhatóan miként reagálnak a képviselők arra a megállapodásra, hogy több, a júniusi ülésszakra kitűzött törvénytervezet most lekerül a napirendről.

Szűrös Mátyás elmondta, hogy ez a kérdés most nagyon gyakran
felmerül. Bízik az országgyűlési képviselők megértésében abban, hogy
nagyvonalúan kezelik ezt a kérdést. Egyébként konzultált
alkotmányjogászokkal, akik nem tartják rendkívüli esetnek, hogy egy
nagyon fontos politikai fórum megállapodása alapján most egy kicsit
lefékeződik a törvényhozás tempója. Lényegében arról van szó, hogy
időben kitolódik néhány sarkalatos törvény napirendre tűzése.
Többpárti parlament esetében természetes dolog, hogy a pártok
képviselői megállapodhatnak bizonyos dolgokban a parlament munkáját
illetően. Most ugyan részben parlamenten kívüli erők állapodtak meg
a törvényalkotás bizonyos kérdéseiről, de mivel Magyarország
átemeneti állapotba n van, gondolnunk kell arra, hogy e pártok
politikai képviselői egy idő múlva bekerülnek a törvényhozásba. A
mostani tárgyalások szorosan kapcsolódnak a demokratizálási
folyamathoz s mindenkinek érdeke ennek elősegítése - mondta
befejezésül Szűrös Mátyás.

    Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter arról szólt: a
szakértői tárgyalásokon értelmezési vita támadt akörül, hogy a
törvénykezésre vonatkozó pontot miként kell érteni. Végül egyetértés
született abban, hogy semmiféle sarkalatos törvényt nem lehet az
Országgyűlés elé terjeszteni anélkül, hogy arról előzetesen a
tárgyaló felek ne kötöttek volna megállapodást. Ez azt is jelenti,
hogy egyik tárgyalófél sem fog egyoldalú és az eddigi
megállapodásokat megszegő kezdeményezést tenni sem a
törvényhozásban, sem másutt. Mivel az értelmezési vitában végül
tisztázott helyzet alakult ki, ezért bizakodó vagyok a tárgyalások
jövőjét illetően - mondta végül. (folyt. köv.)


1989. június 21., szerda 22:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (2. rész)

Huszár István, a Hazafias Népfront OT elnök-főtitkára a harmadik
oldal nevében szintén optimistán nyilatkozott. Mint mondta, kellemes
meglepetés, hogy valamennyi tárgyaló fél toleranciát tanúsított,
mindenki elfogadta a szakértői tárgyalásokon kialakított
álláspontokat. Egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben a
tárgyalófelek makacsul feltételeket szabtak volna egymásnak,
ultimátumnak nyoma sem volt, mindenki tárgyalókészségről tett
tanúbizonyságot, s a legfontosabb kérdésekben már sikerült
megegyezni.

    Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője az Ellenzéki Kerekasztal egyik
képviselőjeként úgy vélekedett, hogy a szerdai plenáris ülést és a
hozzá vezető megállapodásokat fordulópontnak lehet tekinteni a
hatalom és az ellenzék politikai viszonyának alakulásában.
Rámutatott: úgy tűnik, most először a kormány áldozatot kíván hozni
azért, hogy az elszabadult törvényalkotási folyamatot összhangba
hozza a politikai egyeztető tárgyalások menetével. Arra törekszik,
hogy a kontroll nélküli törvénykezést leállítsa, és a törvényalkotás
feltételévé a politikai megegyezést tegye. A plenáris ülésen
elhangzottak arra utalnak, hogy van esély a felek közötti
megállapodásra. Úgy vélte, hogy a közvetlen politikai kérdésekben
erre talán előbb sor kerülhet, mint a nagyobb horderejű gazdasági
témákban.

    Magyar Bálint elmondta: az elkövetkező napokban sikerülhet
felállítani a szakértői munkabizottságokat. A szerdai plenáris
ülésen is több olyan kérdés merült fel, amelyben közeledés
tapasztalható a felek álláspontjában. Ugyanakkor a továbbiakban
kemény tárgyalásokra kell számítani, ám ez a keménység semmiesetre
sem zárja ki a korrektséget. (folyt.köv.)


1989. június 21., szerda 22:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Nyilatkozatok az egyeztető tárgyalásról (3. rész)

Bruszt László, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
ügyvivője az Ellenzéki Kerekasztal részéről nyilatkozott a gazdasági
megbeszélések kilátásairól. Szerinte három témakörben a konszenzus
körvonalai már megvannak. Az egyik ilyen az, hogy bár a gazdasági
megbeszéléseken is megállapodásra kell törekedni, ezek azonban nem
akadályozhatják meg a politikai megállapodásokat. Ez azért is
fontos, mert számos olyan alapvető gazdasági kérdés van, amelyben
nem lehet olyan gyorsan megoldást találni, mint például a
választójogi törvényre, vagy az alkotmány módosítására. A másik
lényeges dolog: egyetértés mutatkozik abban, hogy központi
kérdésként a tulajdonreformot kell kezelni. Nevezetesen azt, hogy
kié legyen a gyár, a föld. Meg kelll akadályozni, hogy egy szűk
hatalmi elit kezébe kerüljön a tulajdon, amire a jelenlegi
jogszabályok lehetőséget adnának.

    Az FSZDL ügyvivője ugyancsak lényegesnek nevezte a szociális
demagógia megakadályozását. Elmondta: erre a független
szakszervezetek törekedni fognak. Végezetül arról szólt, hogy a most
folyó egyeztető tárgyalások nem vehetik át a kormányzati szintű
kérdések megvitatását. A napi kormányzati feladatok körébe tartozó
kérdésekben legfeljebb csak véleményegyeztetésre kerülhet sor -
hangsúlyozta Bruszt László. (MTI)


1989. június 21., szerda 22:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD