|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások - Vitaösszefoglaló (26. rész)
|
Jó reményt ígér, hogy a harmadik oldalt képviselő társadalmi
szervezetek nyilatkozatában is számos olyan elem van, amely a
nézetek összehangolódására utal - mondta Szabad György. Külön
kiemelte, hogy mennyire közel áll az Ellenzéki Kerekasztal és a
harmadik oldal képviselőinek álláspontja az alkotmánybíróság és a
párttörvény megítélésében. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha jól
értette Kukorelli István szavait, nekik is az az elképzelésük, hogy
a pártok bejegyzését nem kell feltétlenül az alkotmánybíróság
intézményéhez kötni. Ugyancsak egyetértés mutatkozik abban is, hogy
a pártok alakulásával és működésével kapcsolatos szabályozás
megoldható az egyesületi törvény kiegészítésével, illetve
módosításával. Szabad György ugyanakkor rámutatott: az összhang
jelentkezése ellenére korai lenne még egy döntés lehetőségéről
beszélni. Úgy vélte, hogy szakértői szinten kell megvizsgálni, mi a
célszerű: új törvényt alkotni, vagy a meglévőt módosítani, illetőleg
kiegészíteni.
Szabad György ismételten hangsúlyozta: az új alkotmányt már az
új parlamentnek kell megalkotnia. Felhívta azonban a figyelmet egy
joghézagra, amelyet szerinte addig is rendezni kell. Ez pedig az,
hogy a jelenlegi alkotmány az egypártrendszert, pontosabban az egy
párt hegemóniáját deklarálja. Márpedig az lehetetlen, hogy egy
módosítás erejéig az alkotmányt ne hozzuk összhangba a
többpártrendszer törvényesítésével.
Végül a plenáris ülésen szerzett tapasztalatait így összegezte:
a mai tanácskozás bátorít annak kimondására, hogy valamennyien olyan
tárgyalófelek vagyunk, akik a láthatatlan, ám a legfontosabb félre
gondolunk. Nevezetesen arra, hogy népünk nyerje a legtöbbet, amit
neki legjobb akaratunkból valamennyien juttatni tudunk.
Pető Iván (Ellenzéki Kerekasztal) szerint is a tárgyalásokhoz
szükséges készség jócskán jelen van. Egyúttal felhívta a figyelmet:
nem esett szó elég hangsúlyosan arról, hogy technikailag érdemes
lenne a gazdasági és a politikai tárgyalásokat különválasztani.
Szerinte erre azért lenne szükség, hogy az egyik tárgyalási folyamat
ne hátráltassa a másikat. Ez különösen a gazdasági tárgyalásokra
való tekintettel megfontolandó, hiszen a gazdaságnál csak a
törvényalkotással lezárható tézisekről, témákról lehet viszonylag
záros határidőn belül megállapodni, és számos olyan téma van,
amelynek végső megoldása a választásokig nem valószínűsíthető.
Márpedig alapvető, hogy az elhúzódó gazdasági megbeszélések ne
akadályozzák a politikai jellegű eszmecserét. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|