|
|
|
|
A Politikai egyeztető tárgyalások - második forduló (23. rész)
|
- A harmadik tárgyalófél sürgetően szükségesnek tartja a válságelhárítás és a gazdasági fejlődés stratégiájának kimunkálását. Természetesen azt tartjuk, hogy ez alapvetően kormányzati feladat, de úgy gondoljuk: biztosítani kell minden koncepcióval rendelkező szervezetnek, szervnek, hogy elgondolásait nyilvánosságra hozhassa, a nyilvánosság előtt megütköztesse és ennek bázisán jöjjön létre társadalmi konszenzus. - Úgy gondoljuk, hogy a gazdasági kibontakozás feladatait nem lenne helyes kizárólag távlati stratégiai kérdésnek tekinteni. Azt valljuk, hogy a hosszú távú fejlődést szolgáló és az azonnali katasztrófaelhárítás szükséges, azaz a stratégiai és a taktikai lépések együttes vizsgálatára van szükség. - Megítélésünk szerint mai helyzetünkben nem elegendő a hosszú távú célok felvázolása, meg kell jelölni az elérésükhöz vezető út főbb jelzőoszlopait is. Mi abból indulunk ki, hogy a gazdasági válság leküzdéséhez - hosszabb és rövidebb távon egyaránt - kulcskérdés a gazdaság növekedése. Ennek forrásai között pedig meghatározó jelentőséget tulajdonítunk az emberi erőforrások mozgósításának. Ezért halaszthatatlan feladatnak tekintjük az emberi erőforrások fejlesztését megalapozó infrastrukturális, oktatási, egészségügyi, lakásellátási hálózat további leromlásának megakadályozását, korszerűsítésének mielőbbi elkezdését. Az emberi alkotóerő és kezdeményezés hasznosítását is szolgálja, véleményünk szerint, a termelői önigazgatás kibontakoztatása, a munkavállalók vezetésben való részvétele, mindezeknek konkrét intézményi formái. Hasonlóan fontos ügynek tekintjük a helyi közösségek fejlődését megalapozó gazdasági erőforrások megteremtését és azok autonóm felhasználásának biztosítását. - A gazdasági kibontakozás feltételei között szintén elengedhetetlennek véljük, hogy a gazdasági válság egyik döntő elemét képező eladósodási folyamat összetevőit pontosan föltárjuk, az öngerjesztő mechanizmust bemutassuk és ennek megfékezésére kézzelfogható lépéseket tegyünk. Itt nem tarthatjuk figyelmen kívűl levő tényezőnek a nemzetközi gazdasági diplomáciában rejlő lehetőségek kihasználását. Természetesen alapkérdés, hogy kéréseket tegyünk a sürgető feladatok megoldására a gazdasági szerkezet átalakítására, hajtóerejének és finanszírozási forrásainak megteremtsük a feltételeit. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 22:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|