|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Második forduló (20. rész)
|
- másrészről a gazdaságban nehezen elválaszthatóak a kormányzat napi feladatai a stratégiaiaktól, márpedig az Ellenzéki Kerekasztal tagjai nem tartanak igényt a választások előtt kormányzati funkciókra és kormányzati hatalom nélkül nem kívánják magukra venni a gazdasági csőd következményeiért a felelősséget. Az Ellenzéki Kerekasztal mindennek ellenére elfogadta, hogy a gazdaság stratégiai kérdéseiről is folyjanak tárgyalások. Ezt nem egyszerűen kompromisszumként, a békés átmenethez nélkülözhetetlen politikai tárgyalások megkezdése érdekében tette. Elfogadta ezt elsősorban azért, mert tapasztalnia kellett, hogy az MSZMP, illetve kormánya olyan törvényeket terjeszt a Parlament elé és fogadtat el, amelyek a gazdaság intézményrendszerét, hatalmi viszonyait érintik, és kész helyzetet teremtenek a demokratikus választások utáni időszakra. A tulajdonreform jegyében az Országgyűlés utolsó ülésén elfogadott átalakulási törvény lényege az, hogy ingyenesen szétoszthatják a társadalmi vagyon feletti rendelkezési jogokat a vállalati tanácsokat és más vállalati irányító posztokat kézben tartó vezetők között. E folyamatokat éppen a közvetlenül érintettek nem ellenőrizhetik, s nem befolyásolhatják. Az átalakulási törvény nyomán kialakuló tulajdonszerkezet a véglegesség szándékával rögzíti a mai monopóliumokat, a piacellenes és versenyt kizáró vagy torzító összefonódásokat, akadályozza meg a valódi tőkepiac létrejöttét. E törvény mindezeken túlmenően lehetővé teszi az eddig jórészt politikai alapon megszerzett pozíciók gazdasági hatalommá történő átváltoztatását. A kormányzat törvényalkotó kedve készteti arra az Ellenzéki Kerekasztalt, hogy bekapcsolódjon a gazdaság alapvető intézményeit, a tulajdonviszonyokat érintő törvénytervezetek előkészítésébe. A tét ugyanis nem más a következő hónapokban, minthogy kié lesz a föld, a gyár, s egyáltalán, alkalmas lesz-e az új tulajdonosi rendszer a hatékony jövedelemtermelésre. Tárgyalni e kérdésekről azonban csak akkor érdemes, ha a most kezdődő megbeszélések a gazdaság kérdéseiben, a gazdasági törvényalkotásban is megelőzik a kormányzat parlamenti előterjesztéseit - miként abban az egy héttel ezelőtti megállapodásokban az itt ülő felek már megegyeztek. De elfogadta az Ellenzéki Kerekasztal a gazdasági tárgyalások szükségességét azért is, mert bár a válság következményeiért nem kíván felelősséget vállalni, a következmények mégis elkerülhetetlenül a lakosságra hárulnak, és úgy érezzük: minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az elszegényedést megállítsuk, következményeit enyhítsük. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|