|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások - Második forduló (19. rész) Az Ellenzéki Kerekasztal megbízásából Pető Iván emelkedett szólásra:
|
- Az Ellenzéki Kerekasztal eredeti szándéka szerint a jelen
tárgyalásokon csak a békés átmenet politikai feltételeivel kívánt
foglalkozni. Nem azért kívántuk mellőzni a gazdasági témákat, mintha
a meglévő rendszert jónak vagy akár csak kisebb-nagyobb
korrekciókkal megjavíthatónak tartanánk. Sőt, hisszük: ez a
gazdasági rendszer még csak nem is igazán működőképes. A
termelőeszközök állami tulajdonán nyugvó gazdaságokban ugyanis a
tulajdonviszonyokból szükségszerűen következik a nemtörődöm
gazdálkodás és általános pazarlás. Ez valamennyi központosított
gazdaságirányítású országban súlyos válsághoz vezetett.
Az ok végső soron az, hogy a vállalatok elkényelmesednek,
döntéseikben háttérbe szorulnak a józan gazdasági megfontolások.
Ráadásul kivételes leleményességgel képesek a közérdekre hivatkozva
zsarolni tulajdonosukat, végső soron az állami költségvetést, hanyag
gazdálkodásuk következményeinek eltüntetésére. A veszteségek
fedezésére felhalmozódott horribilis összegű állami támogatások
terhét ebben a rendszerben az egész társadalom viseli. Veszélyben
van tehát az állami és a szövetkezeti jellegű tulajdon, mert
kezelőik tulajdonosi kontroll nélkül gyakorolnak rendelkezési
jogokat. Állandó veszélyben van a magántulajdon is, mert a vagyonát
vesztő állam csak minden tulajdon megcsapolásával tudja veszteségét
pótolni. Az általános pazarlás nemcsak a gazdaságot ássa alá, de
felőrli a közszolgáltatásokat: az oktatást, az egészségügyet és a
népjóléti intézményeket is.
Az úgynevezett szocialista vívmányok közül ma már csak azok
élnek, amelyek a pazarló rendszer müködésének maradékai, vagy pedig
egy-egy befolyásos réteget részesítenek előnyben. Azok a nagyszabású
kísérletek, amelyek a gazdasági rendszer működési hibáit az állami
tulajdon talaján próbálták kiküszöbölni, csak átmeneti és részleges
eredményeket vagy még ilyeneket sem hoztak.
Az Ellenzéki Kerekasztal mindennek ismerete ellenére azért nem
kívánt a gazdaságról tárgyalni, mert:
- egyrészről abból indult ki, hogy mindaddig nincsenek
biztosítékok az esetleges megállapodások betartására, ameddig a
politikai garanciák - részben éppen az itt folyó tárgyalásokon - nem
teremtődnek meg;
(folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|