|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások - Kukorelli István (13. rész)
|
Reálisan fel kell készülnünk integrációs erővonalak hiányában az
ország kormányozhatatlansági helyzetére, és éppen ezért
stabilizátorokra van szükség. Ki fogja például a választások
eredményének közzététele után a koalíciós kormányalakítási
tárgyalásokat lebonyolítani? A köztársasági elnök ebben az átmeneti
időben - mint ahogy a legtöbb országban is az egyik funkciója - a
magyar nemzet egységének a szimbóluma lesz.
Nem kívánok érveket felhozni a párttörvény mellett. Ennek a
törvénynek az igénye még az egypárti politikai berendezkedésben
fogalmazódott meg - jól emlékszünk az egyesülési törvény vitájára.
Nem a pártok szabályozhatóságának kérdését vetjük el, azokat
funkcionálisan, más-más törvényekben lehet és kell is szabályozni.
Az egyesülési törvényben ismert közhatalmi korlátok elegendőek,
külön regisztrációs párttörvényre nincs szükség; a nyilvántartásba
vételt végezze el a rendes bíróság.
- A pártok gazdasági tevékenységét csak megmérettetésük után
lenne célszerű szabályozni. Itt és most a gazdasági infrastruktúra
megteremtésére van szükség, amely két- és többoldalú alku eredménye
lehet. Ezt valamennyi újonnan létrejött független politikai
szervezet viszonylatában sürgetjük és támogatjuk. Végrehajtása
állami feladat.
- A politikai reformlépések közül kiemelkedő jelentősége van a
választásoknak - ebben Szabad Györggyel egyetértünk. Nézetünk
szerint helyi önkormányzati választásokra - az erről szóló külön
törvény alapján - az alkotmány és az önkormányzati törvény
megalkotása után kerülhet sor.
- Az országgyűlési választásokról szóló törvény mielőbbi
kidolgozása közös érdekünk, a tárgyalási témák közül legyen ez a
soron következő plenáris ülések első napirendje.
- A harmadik tárgyalófél az egykamarás politikai képviselet
híve. Leszögezhető: a jelölési rendszer pártpolitikai legyen, de
megőrizve a választások komolyságát, ne zárja ki az állampolgárokat
és a közösségeiket megszervezni képes társadalmi szervezeteket és
mozgalmakat. A választókerületi rendszer az ország valós
településszerkezetén alapuló vegyes, átmeneti megoldás legyen. A
vidéki Magyarországon, ahol a politikai tagoltság még mindig
érezhető, maradjon meg a többségi elvet felhasználható egymandátumos
választókerületi rendszer. A lényeg; ki kell egyensúlyozni a két
választási rendszer hátrányait. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 21:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|